Sümegen fantasztikus hangulatú szállást találtam: a Capári Lovasiskola egy barokk kori istálló körül épült ki a vár tövében:
Az istálló az 1700-as években épült, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök idejében. Hajdanán a püspökség lovait, parádés kocsijait és egyben a takarmánytárolást szolgálta. Ma lovasiskola, lovas tábor működik itt, így lent ma is lovakat tartanak, az emeleti szinten pedig a fenti képeken is látható szálláshelyet alakították ki. És kábé több antik és non-antik holmi van itt összehordva, mint a Nagykőrösi úti piacon.
Első utam természetesen a várba vezetett fel. (Nyitva 9 és 18 óra között.) Jó meredek kövesút visz fel, de hát egy erődítmény nem lehet egy gödör mélyén ugyebár. A kapu új felvonóhídja nagyon jópofán néz ki, de igazából semmi köze az eredetihez. Az 1957-63 közötti rekonstrukció során a farkasverembe beomolva találtak rá a kapuzat keretének gótikus faragású köveire.
A sümegi vár első változatát a 13. és 14. század fordulóján emelhette Benedek püspök - ez a mostani várnak csak a déli részét foglalta el. A korabeli szokásnak megfelelően egy több emeletes tornyot és köré falat emeltek, a váron kívül erős fapalánkkal erősített istálló állt. A vár első ismert ostromára 1440-ben került sor, ezután 1458-tól Vetési Albert püspök kezdte meg az erőd továbbfejlesztését. Mátyás halála (1490) után Habsburg Miksa nagy létszámú haddal nyomult be a Dunántúlra, Sümeget is elfoglalta. A következő évben Kinizsi Pál fegyverrel hódította vissza az egész Dunántúlt II. Ulászló számára. A 16. század első évtizedeiben tovább építkeztek: új külső várfal épült, elkészült a ma is látható várkapu és kétemeletes torony, továbbá a később többször is átépített palotaszárny. Veszprém 1552-es eleste után a püspökség Sümegre költözött át. Köves András püspök pedig tovább folytatta az vár megerősítését, ehhez királyi segítséget is kapott. Ekkoriban érkezett Sümegre az olasz építész, Giovanni Speciecasa, aki a várat valódi erődítménnyé építette át: a külső várfalon belül egy belsőt emeltek, a kettő közét pedig földdel töltötték ki, majd a töltésbe boltozott ágyúállásokat helyeztek el. A vár legrégibb része köré ágyúlőréses bástyát emeltek, az észak-keleti sarokra ötszögletű olasz-bástya került. A 17. század első felében aztán pénz híján romlásnak indult a vár, 1648-tól az akkori püspök tíz éven át tartó rekonstrukciót indított el. Az őt követő püspök még végeztetett felújításokat, kisebb átépítéseket, de a vár kiépítésének története ezzel nagyjából véget ért.
1705 őszén, a vár is csatlakozott a Rákóczi-féle szabadságharchoz, elsősorban mint ellátási központ: hadianyagot, élelmet tároltak itt; de 7-800 főnyi őrség is állomásozott itt. 1713 körül a bevonuló császári seregek a várat felgyújtották, majd magára hagyták. A következő évszázadokban a vár elpuszult: a téli fagyok a falakat tönkretették, a lakosság a vár köveinek jelentős részét elhordta.
A vár helyreállítása 1957-ben indult meg Koppány Tibor építészmérnök vezénylete alatt. A bejárati kaput és tornyát helyreállították, ahol megfelelő ismeretek birtokában voltak, ott visszaépítették a falakat, bástyákat, több helyen védőtetőket emeltek. Ezek a munkák azonban 1963 körül elakadtak. A kutatás és helyreállítás csak 2009-2010-ben folytatódott, ennek eredménye látható ma a látogatók előtt. A vár eredeti állapotának helyreállítása ma már lehetetlen, hiszen nem ismerjük a korábbi évszázadok állapotainak minden részletét.
Én azt a szabályt követtem, hogy alapvetően jobbra tartva járom körbe a várat a belső udvara körül. Így az első toronyban kezdtem, ahol egy hatalmas emeleti teremben a középkori, püspöki és vári életet bemutató terem áll, egy hatalmas zöld cserépkályhával, középen hatalmas fa asztallal, székekkel, a falon a püspökség címerével.
A felette levő teremben egy hálószobát rekonstruáltak baldachinos ággyal, lefüggönyözött polcokkal. Érdemes körüljárni a fenti bástyákat, a falak tetejét is, sok pontról nyílik nagyon szép kilátás Sümegre és a környező hegyekre. Kicsit arrébb, a következő épületrészben ólomkatona-kiállítás látható, többek között az isaszegi csata jelenetét is berendezték itt egy terepasztalon.
A vár kápolnáját a 13-14. századi vár palotaszárnyában építették fel, jelenlegi formája 16-17. századi kialakítású. Az eredeti vár bejárata itt helyezkedett el, a befalazott kapunyílás ma is látható záróíve viszont nem az eredeti magasságban helyezkedik el. A kápolnát ma is használják bizonyos alkalmakra, például esküvőket szerveznek ide.
A várbörtönben viaszbábukon mutatják be a korabeli élet árnyékos oldalát - itt nézzünk le a téglából rakott padlóra is.
Az udvarban a gyerekeket jelképesen kalodába zárhatjuk, vagy lovagi viadalon, fa lóról győzhetik le a sárkányt, az egyik ablakban bábszínházat is berendeztek. De gyerekfejjel is érdekes benézni az udvarból nyíló helyiségekbe.
Az egyikben középkori pékséget rendeztek be és kürtőskalácsot sütnek, a másikban éléskamrát és konyhát rendeztek be. A várfalon körbesétálva a bejárat bal oldalán kiállítást rendeztek be, itt van mosdó is, és több animációs film mutatja be történelmünk nagy csatáit.
A vár körüljárása után, a kapun leérve először lefelé indultam a meredek kövesúton, majd balra kiágazva elsétáltam oldalt a vár alatt. Egy sorsára hagyott alsó bástya érintése után egy romos házra leltem - a 16. században épült Udvarbíró-házra. Mindig a váruradalom élén álló udvarbírák lakták. 1708-ban Pereszteghy István püspök gazdatiszt átépíttette. Ma hajléktalanok tanyája, tetőzete hiányzik, szobáiban lomok és gaz található, állapota életveszélyes.
A püspöki palota viszont köszöni szépen, remekül van. Ottjártamkor nem jutottam be a palotába, mert éppen falkutatási munkálatokat végeztek benne, de kívülről is jól látható, hogy szépen felújították. A püspöki palotát ferences rendház és templom egészíti ki. A várból jól látható az egész katolikus központ, a templomba be is lehet nézni:
Nagyon jópofák a püspöki palota ereszének vízköpői, és a templomban a csak elöl megfaragott, hátulról elnagyolt szobrok.
"Ezt a templomot és kolostort a Szentferencrend iránt való szeretetből, Isten dicsőségére, a boldogságos Szűz Mária és Assziszi Szent Ferenc tiszteletére, Szécheny György veszprémi püspük építtette 1949-ben. A remekmívű főoltárt Acsády Péter Ádám veszprémi püspök faragtatta Richter Domonkos győri karmelita szerzetessel 1743-ban. A szószéket Padányi Bíró Márton veszprémi püspök ajándékozta 1760-ban. A kolostor lakói jó szolgálatot tettek a magyarságnak a XIII. század elején a templárius lovagrend által épített s a török időkben nagy szerepet betöltő vár alatt. A templom messze környéknek hosszú időn át egyetlen istentiszteleti helye volt. Sírboltjában a lovagrendből számosan nyugosznak. Itt temették el Hoffmann Pál és Kissennyei Sennyey István veszprémi püspököket is, akik saját bandériumaik élén személyesen harcoltak a törökkel szemben." (Idézet a templom bejáratának feliratáról)
Érdemes megnézni Sümeg másik két templomát is: a reformátusok és az evangélikusok egy szerényebb méretű, de nagyon érdekes, sok terméskővel és téglával megépített templomot használnak közösen. A templom a a Széchenyi György és a Darnay Kálmán utcák találkozásánál kialakult kis tér közepén áll. Építése 1936-ban indult, a következő évben szentelték fel. A népies és magyaros stíluselemeket tükröző épület tervezője Szeghalmy Bálint volt - őt Miskolc egykori főépítészeként is ismerjük. A vasárnapi istentiszteletet leszámítva a templom zárva tart, nem látogatható.
A katolikusoknak még egy temploma van Sümegen. A plébániatemplomra ráférne már egy felújítás. Az 1756-ra felépült templomban 1758-ra elkészült rokokó festés (Franz Anton Maulbertsch alkotása) még így, megkopva is éke a templomnak:
Ami viszont egyáltalán nem éke a templomnak, az az orgona sípok között, a nagyablak elé helyezett irodai árnyékoló (ilyen az oltárnál is megjelenik):
Remélem, hogy nem gondolták úgy, hogy ez majd harmonizál az orgonasípokkal, és csak a festések ideiglenes védelmét szolgálja az erős napfénytől. Viccnek egy kicsit erős lenne...
Városnézésem ezzel véget ért. A szépen felújított vasútállomásról Tapolcán és Szabadbattyánban átszállva értem vissza Budapestre, úgy 4000 forintért. Az országos kék túra második szakasza (Sárvár - Sümeg) ezennel véget ért. Tavasszal folytatom!
