Várrom, tető, hegy... indulj!

Kéktúra

Bakonybéltől Zircig

2017. július 15. - fovarosi.blog.hu

Másfél napos túrázásom során felfedeztem Bakonybél monostorát, egy denevérek lakta barlangot, egy kivágott erdőt, egy postásra váró mókust, és forrás vize fiatalított meg Zirc előtt.

Bakonybélen nem keltem korán, ráérősen megreggeliztem, aztán kijelentkeztem a szállásomról. Tudtam, hogy nem kell rohannom, mert az ünnepi időszak miatt csak 11-kor nyitott a monostor arborétuma.

20170416-04-Bakonybel-Monostor

Szeles, borús, hideg idő volt, így először a templom bejáratához húzódtam be. Aztán a mise után kinyitották végre az arborétumot, így ott is sétáltam egy kört. Annyira nem nagy a területe, és egy hosszú U alakban szépen körbe is lehet sétálni, úgy háromnegyed óra alatt kényelmesen körül lehet járni. Fentebb, belépéskor egy kis fűszerkert fogad, majd a farakások mögött kezdődik egy murvával felszórt út, azon lehet körbejárni. Az egész a bencéseké, akik 996-ban jutottak el először Magyarországra, Pannonhalmára. A Szent Márton monostor a 13. század első felében élte első fénykorát. A 16. században a korábban még központi szervezet nélkül működő bencéseket Tolnai Máté apát szövetségbe (confoederatio) tömörítette. A törökdúlás után 1639-ben indult újra a rend, a 17. században bencés központ volt Bakonybélen, Dömölkön, Pannonhalmán és Tihanyban is. Aztán jött II. József, aki feloszlatta őket is. 1802-ben azzal a feltétellel alakulhattak csak újra - immár I. Ferenc császár idején -, hogy gimnáziumi tanítást vállalnak. Bencés oktatás folyt a 19. század során Győrben, Sopronban, Kőszegen, Pápán, Esztergomban, Komáromban. A második világháborút a pannonhalmi központ a vöröskeresztes védelemnek köszönhetően jól átvészelte, de az államosításokat már nem: csak Pannonhalmán és Győrben maradt meg iskolájuk, és ez csak a rendszerváltással változhatott meg. 

20170416-20-Bakonybel-MonostorSzent István 1018-ban alapította a Szent Mauríciusz tiszteletére szentelt bencés monostort. (...) Az alapításról keveset tudunk, az bizonyos, hogy Szent Gellért 1023-ban vonult vissza a királyi udvarból a béli remeteségbe, így ekkor már állt a monostor. A 16. században a török hódoltság idején a szerzetesek elhagyni kényszerültek a birtokot, így a terület elnéptelenedett, az épületegyüttes állaga leromlott. A bencések 1696-tól kezdődően tértek vissza Bakonybélbe, így a 17-18. század fordulóján újraalapították a monostort. A templom alapkövét 1750-ben tették le, majd felépült a kolostor is, és 1754-ben a felszentelésre is sor került. II. József rendelkezései megakasztották az építkezéseket, 1787 után mintegy 15 évre lakatlanná vált az épületegyüttes. 1802-ben I. Ferenc királynak köszönhetően alapíthatták másodszor is újra a rendet. A 19. századtól kulturális központtá kezdett alakulni a település, miután ide helyezték a bencés rend novíciusait, a bölcsészeti tanfolyamot, és a rendi tanárképzőt. 1950-ben a bencéseknek harmadszor is el kellett hagynia a kolostort, mely ezután szociális otthonként működött. A kertjét elhanyagolták, egy részét pedig elidegenítették (Pajta-rét, Borostyán-kút). 1998-ban alapíthatták csak újra. A közösség azóta folyamatosan működik. és igyekszik folytatni a hagyományokat, óvni az örökséget. (Az arborétum egyik információs táblájának szövege)

 A monostor honlapja: http://www.szentmauriciusz.hu/

20170416-10-Bakonybel-Monostor

20170416-18-Bakonybel-Monostor

20170416-19-Bakonybel-Monostor

Ezután visszasétáltam Bakonybél főutcáján, egy kis ábécében vettem némi enni- és innivalót, aztán elhagytam a főutat arra, ahol a K, a S és a Z+ jelzés együtt halad. A Száraz-Gerence völgye jó névnek tűnt: egy kiszáradt patak medre mentén sétáltam tovább.

20170416-25-SzarazGerenceItt csak egy apró megjegyzés arról, hogy mennyi hiba van a néhány éve kihelyezett kéktúrás irányjelző táblákon. Nézd meg a Száraz-Gerence táblát. Azokat a helyszíneket is a kék jelzésen levőknek mutatja, amik nem is esnek a kék túra vonalára. Bakonybélt jobbra jelöli, miközben a bakonybéli Gerence-fogadót balra. (Jobbra is vissza lehet menni Bakonybélre, de nem a kéken, hanem a kék után a kék négyzet és zöld négyzet közös szakaszán. De ezt a tábla nem említi.) 

Először a Z+ hagyja el az utat, majd a K. Itt tettem egy kitérőt: tovább mentem a sárga jelzésen, azaz maradtam az aszfaltúton. Úgy egy kilométerrel arrébb, ahol megszakad a szalagkorlát, ki kell térni balra, fel a hegynek. Ezen a sárga barlang jelzésen kell még pár száz métert felmenni. Közben láttam egy vidám kis vörös róka komát is: valamit nagyon nézett a fűben, ugrásra készen, felhegyezett fülekkel. De amikor megpróbáltam elővenni a fényképezőgépemet, észrevett, és eliszkolt egy pillanat alatt. Felérve a jelzésen, megérkeztem a Száraz-Gerencei-barlanghoz, azaz a Pörböl-barlanghoz:

20170416-31-PorgolBarlangA vastagpados dachsteini mészkőben nyíló tágas barlang évezredek óta ismert. Térképeken is szereplő másik neve: Pörgöl-barlang. (...) A bejárati rész mennyezetén a triász időszak végi (200 millió év) tenger lagúnáiban élt Megalodus-féle kagylók héjmetszetei mutatkoznak. A kőzetté vált mésziszap megőrizte teknőiket, majd a barlang néhány százezer éve történt kioldódásával ismét láthatóvá váltak. A barlang hátsó kürtőjének felnyílásával agyagos-homokos-kavicsos üledék mosódott be a felszínről. Vörös színe és mésszel cementált rétegei egy, a mainál melegebb és csapadékosabb éghajlatot jeleznek a pleisztocén korban. Régészeti kutatásokat az 1930-as és 1950-es években végeztek benne. Az innét előkerült kő- és csonteszközök tanúsága szerint kedvező fekvését már az "ősember" is felismerte. A későbbi évszázadokban tanya- és menedékhelyként szolgált. Napjainkban denevérek, pelék és különféle ízeltlábúak lakják. 

20170416-35-PorgolBarlang

Ezután a sárga barlang, majd a sárga jelzésen visszatértem a kékre, és hegynek fel elhagytam az aszfaltutat. A K és a Z együtt haladó szakasza a Barátok útján halad, majd felér egy kereszteződéshez. Itt eltévedtem, egy jelzetlen, széles földúton indultam lefelé ott, ahol rengeteg kivágott fa hevert egy réten. Szóval itt nem elkanyarodni kell, hanem a rét felső részén megkeresni a bozóttal felnőtt, eltakart jelzést. De legalább gazdagabb lettem egy állatfotóval, ez nem rohant el előlem, amikor elővettem a fényképezőgépemet. 

20170416-41-Csiga

Ezután jött a túra talán legszebb szakasza. A Barátok útja után a K jelzés egy szélesebb földutat többször keresztezve megy hegynek föl, gyönyörű bükkerdőben. Itt megint felhős, borús idő lett, de a jó magasra megnőtt fák között így is nagyon lélekemelő volt sétálni. 

20170416-43-Bukkerdoben

Ez az út úgy három kilométer után, fent elér egy aszfaltutat, majd ezen a - nem forgalmas - autóút szerpentinjén lehet felsétálni a Kőris-hegy tetejére. A hegycsúcs érdekessége, hogy a ferihegyi repülőtér üzemeléséhez kapcsolódóan ide telepítettek egy polgári légiforgalmi radart is, amelyet legutóbb 2007-ben újítottak fel, és amely a HungaroControl-hoz tartozik:

20170416-48-KorisHegy

A Vajda Péter-kilátó nagyon meredek lépcsőkkel épült, óvatosan menj fel, és még óvatosabban gyere le! A kilátó sajnos már nem elég magas, a környező fák magasabbra felnőttek. A tövében van néhány pad és asztal is kitéve. Itt csak nagyon rövid időre ültem le, mert szinte jeges, hideg szél fújt, hamar átfáztam, így némi étkezés után el is indultam lefelé. Az első pár száz méteren nagyon meredeken szakad le a hegyről az út, de utána ellaposodik. (A meredekebb rész tövében figyeljünk, hogy a kék jelzésen maradjunk, ne tévedjünk át a pirosra.) Mielőtt leértem volna a Kisszépalma-puszta nevű tisztásra, volt egy nemrég letúrt földes szakasz is, az nagyon saras volt. De így legalább megvolt az az érzés, hogy 1-1 kiló sárral a két cipőmön én vagyok a Birodalmi Lépegető. 

Itt is tettem egy kis kitérőt, megkerestem a Bödön-kút nevű vízforrást a zöld kör jelzésen. Nem tagadom le a csalódást.

Az ezután következő szakaszon, a szépalmai erdőben egy csomó fa csonkot lehet látni. Ennek oka van sajnos, mint arról egy elhalványult feliratú, 2006-os tábla be is számol:

20170416-62-Erdopusztulas"(...) A szlavón tölgy (Q. robur ssp. slavonica) főként a történelmi Magyarország déli részén, Szlavóniában őshonos kocsányos tölgy alfaj, elterjedése a sík, jó vízellátottságú vidékekre, az ártéri erdőkre jellemző, melegigényes, kedveli a többletvizet, s eltűri az akár hetekig tartó elöntést is. (...) A fenyőfői községhatárban található, telepített szlavón tölgy állományokban az utóbbi években komoly pusztulás indult el, amely végül is az érintett erdőrészletek letermeléséhez vezetett. A pusztulás alapvető oka, hogy a szlavón tölgy állományokat nem a számukra optimális viszonyokat biztosító termőhelyekre telepítették elődeink. A Bakonyba történő telepítése már a századforduló előtt is megosztotta a szakembereket (...) Az elmúlt évtizedek aszályos időjárása következtében legyengült, fagyönggyel fertőzött tölgy állományokban a 2004-2005. évben bekövetkezett gyapjaspille-tarrágás volt az utolsó lépcsője a kárláncolatnak, amelyet követően júliusban még kihajtottak a fák, de a levelek lisztharmattal történt fertőzése a keringési rendszer összeomlását eredményezte az erdővédelmi szakemberek szerint, amelynek következtében 2006. év tavaszán a szlavón tölgyek nagy része már nem tudott kihajtani, és az erdőállományok mintegy 51,5 ha-on pusztulásnak indultak. A komoly értékveszteés és a balesetveszély elkerülése érdekében a természetvédelmi és az erdészeti hatóság, valamint a Bakonyerdő Zrt. szakemberei a károsodott erdők letermelése és mielőbbi felújítása mellett döntöttek. A jelenlegi állományok letermelése után őshonos, a termőhelyek megfelelő, kocsánytalan tölgy elegyes bükkös erdők létrehozása a fő cél. (...) 
 

Az erdőből nem sokkal később egyszer csak kiértem, és fa kerítések között találtam magam. Ez már a Pajta-dűlő. A kerítések durva fa deszkáin kell nézegetni a jelzéseket - figyelj, hogy ne a K+ jelzésre, hanem a K jelzésre kanyarodj jobbra!

20170416-64-SzepalmapusztaElott

Az elkerített területek jelzik, hogy ez már Szépalmapuszta. Itt nagyon úgy nézett ki, hogy rám szakad az ég, de végül egy kis hideg széllel és húsz csepp esővel megúsztam, nem áztam el. A széles földúton jó tempóban tudtam haladni, így hamarosan lovak számára elkerített legelők jelezték, hogy már a szállás sincs messze. Szépalmapuszta szívében egy tenyérnyi arborétumba is be lehet sétálni, és egy, kívülről egészen jól kinéző szálláshelyet is üzemeltetnek. És van egy nagy kupac szürke marhájuk is.

A Szépalma Hotel és Ménesbirtok honlapja: http://szepalma.hu

20170416-68-Szepalmapuszta

E rövid kitérő (S jelzés) és pihenő után a K és a S jelzés együtt visz tovább. Mehetünk végig az út mentén is, de a magamfajta hardcore ragaszkodók persze kitérnek 5 méterrel arrébb is, ha arra visz a jelzés. Rövid, kb. két kilométeres séta után egy domb tetején feltűnik egy fa vázas antenna torony, ahol jobbra kell eltérni az útról. Így értem be Borzavár falu tetejéhez, az aszfaltúton egy fotó kedvéért még továbbmenve:

20170416-72-BorzavarElott

A faluba beérve, a fenti tisztáson két helyi érdekesség vár megtekintésre. Az egyik egy nagyon felemelő programlehetőség: a jobb oldali, vagy a bal oldali padra leülve megtekinthetünk egy nagy darab követ:

20170416-73-Borzavar

Ettől egy kicsit balra, a tuják rejtekében pedig van egy milleniumi emlékoszlop, fából kifaragva. A faluba beérve először a fentebbi útra tévedtem. Így elhagytam a jelzést, de legalább rátaláltam a falu legtutibb vaskapujára, amin egy rozsdás mókus várja a postást. Rém cuki.

20170416-76-Borzavar

Amúgy úgy kell menni, hogy rátalálsz a falu templomára, majd a templom előtti kanyarban lefelé indulsz az úton, és ezen mész jó sokat. Lejjebb érve van egy kis faluközpont, ott van a bélyegző is. De ha még lejjebb mész az úton, akkor balra lesz egy másik kis "vendéglátóipari egység" is, ott is lehet bélyegezni. Én itt elhagytam a jelzést, mert egy magánszálláson meg is éjszakáztam. Egyszerű kis szálláshely volt, de arra pont tökéletes, hogy lezuhanyozzak, megvacsorázzak, megnézzek egy ócska filmet a tévében, és elmenjek aludni. 

20170417-01-BorzavarBorzavár: a Kőris-hegy tetején a radar, tőle jobbra, előrébb a favázas antennatorony, balra a templom

20170417-10-FiatalitoForrasMásnap már csak egy rövidebb szakasz maradt Zircig. Borzavár szélén még egy szalmabálákból épített húsvéti nyuszi és egy, szintén szalmabálákból épített minyon-páros adott ízelítőt a falusi lét gyötrelmeiből, majd az út felett néhány méterrel egy kis ösvényen elhagytam a falu utolsó épületeit és az aszfaltutat is. Nagyon kellemes, szép erdős rész vitt fel a kék kör jelzésig. Ez több helyen is metszi a K jelzést. Feljebb már nagy fairtás utáni állapotát mutatja a friss telepítésű erdő. Ahol elértem a sípálya területét, ott lementem a sípálya aljához, majd a friss telepítés bozótos fái közé betértem jobbra a kék kör jelzésre. Ezen már csak egy percet kell menni, és ott a Fiatalító-forrás vize, egy pihenőhellyel és néhány meghagyott öreg fával.

Természetesen megtöltekeztem a forrás vizével (+2 életerő pont), aztán indultam is tovább. Zirc első házait elérve egy geológiai bemutatóhelyhez értem ki, ahol a környék geológiáját, bányászatát, az egykori mészégetést mutatják be tablókon, de van focipálya, padok és a kisebbeknek játszótér is. Zirc környékén bányásztak követ, tűzkövet, sót, szenet, bauxitot és mangánércet is. (Ld. még: "Mint a mókus fönn a fán / Az úttörő oly vidám, / Ajkáról ki se fogy a bauxit.)   

20170417-16-GeologiaiBemutatohely

Ezzel beértem Zircre, teljesítve az OKT 8. szakaszát is. Zircen és Hajmáskéren is elidőztem még egy kicsit, az itteni látnivalókról a következő posztban mesélek majd.

Ezt a szakaszt 2017. április 16-17-én jártam be. Kérlek, az azóta történt változásokról értesíts hozzászólásban. Köszönöm!

A bejegyzés trackback címe:

http://kektura.blog.hu/api/trackback/id/tr9312485501

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.