Várrom, tető, hegy... indulj!

Kéktúra

Téstől Bakonykútiig

2017. október 15. - fovarosi.blog.hu

Évszázados szélmalom tövében reggelizni, erdőt-mezőt bejárni, tűlevéllel párnázott ösvényen kanyarogni, az ország talán legszebb falusi utcájára rátalálni - ez az élet!

Tésen a Fagyöngy Vendégházban ébredtünk. Jó volt a szállás, mert úgy bealudtam, mint a sicc: 7 helyett 8:22-kor ébredtem. Összeszedtük magunkat (ezúttal egy barátom is elkísért), aztán nekivágtunk. A falu főutcáján jó sokat, jó kilométert kell enyhén fel, majd lefelé haladni. Útközben volt egy kisebb kocsma, majd egy autógumikból megálmodott népművészeti kerekes kút, vérvörös köcsögfával kiegészítve. De tudtuk, hogy Tésen ennél nagyobb látnivaló is lesz.

A lenti "főtéren" vasárnap délelőtt is nyitva van a Szélmalom ABC, az itteni bevásárlást felcipeltük magunkkal. Csak pár háznyit kell visszamenni. Ott, az egyik ház udvarában, ahol sok mezőgazdasági eszközt látni, jó helyen jársz. A macska sem harap, meg a néni se, aki odaadja a malom kulcsát. Az udvarról feljebb rövid séta az egyik malom, ezt lehet belülről is megnézni.

A malom mindhárom szintjét bejártuk, a Tés feliratnál fotózkodtunk, a malom árnyékában reggeliztünk. És még a falu panorámáját is láthattuk: Hát mi kellhet még egy vidám naphoz? 

Bónusz: ottjártadkor megtalálod a szaniter áruba ültetett pozsgásokat is? 

A ház udvarában az egyik helyiségben egy komplett kis kovácsműhelyt is berendeztek, az erre kíváncsiak ezt is megnézhetik. És ez az egész csomag csak 300 ft/fő volt (2017-es árakon). Ezután már siettettem a továbbindulást, mert hosszú út állt még előttünk - úgy 20 kilométer volt aznapra. Újra végigmasíroztunk a főutcán. Az utolsó házak után pár száz méterrel jobbra kanyarodik az aszfaltút, de még a kanyar előtt lemegy róla a K, ami így átvezet egy másik, közepén felfestett elválasztóvonallal is felfestett aszfaltútra. Ezen jobbra kitérve fel lehet sétálni egészen a két emlékműig, majd visszafele úton térjünk be a romos háznál az Alba Regia barlangkutatókhoz. Itt kell bélyegezni is. Majd ismét vissza az aszfaltútra, és már el is hagytuk Csőszpusztát. A kék kereszt jelzésnek csak integettünk, majd feljebb olyan széles turistaút jött, ami kerékpáros turistaútként is használt. A kék barlang jelzésre már erdőben találtunk rá, de nem tértünk ki az Alba Regia barlanghoz - részben idő híján, részben azért, mert a barlang a leírás szerint vasrácsokkal lezárt, csak hivatásos túravezetővel látogatható. Pár lépéssel feljebb a Hamuházhoz értünk. A házikó nagyon szép, jó lenne, ha laknák is, akár kulcsosházként, kis büfével is működhetne. Innen csak rövid séta volt a kék L jelzésen a Csikling-vár. Várromra ne számíts, földsánc és pár kődarab az egész.

A Hamuháztól a K jelzésen folytatva az utat, egy másik kék kereszt jel elhagyása után a túra egy nagyon szép szakasza jött: széles ösvényen, gyönyörű erdőben mentünk a Tűzköves-völgyben, majd a kissé jobban lejtő Tűzköves-árokban.

20170730-37-TuzkovesVolgy

A széles útról a táblával is jelzett helyen kell letérni, újra be az erdőbe. A kanyargós ösvényen ereszkedve, lentebb pár fedett padhoz, még pár lépéssel lejjebb egy erdei kereszthez érünk. 

20170730-40-TuzkovesArok

20170730-42-ErdeiSzentely

A kereszt után balra fordul az út, ezen tartottunk Bakonycsernye irányába. Egy nagyobb térséghez értünk - úgy egy kilométer után -, ahol egy rét sarkában egy bányász emlékmű fogadott minket. 

20170730-44-Kisgyonbanya

A lekötözött szoboralak alatti táblán a felirat: "Az elvükért 1943-ban elhurcolt munkatársaink emlékére / Bodó Nándor / Dorscner Ferenc / Spröder György" - már ha jól betűztem ki a neveket. Valaha itt volt a bánya központja, kastéllyal, buszállomással, iskolával és a kisvasút átrakóállomásával. Ebből már csak ez a szobor és egy pár lépéssel arrébb egy vasoszlop maradt meg. 

"A történet szerint 1943. december 31-én Sprőder György kisgyóni vájár a Magyarországi Bánya és Kohómunkások Szövetségétől kapott tájékoztató közleményt olvasta fel a bányásztársaknak. Ezután Bodó Nándorral együtt elénekelték az Internacionálét. 1944. január 21-én mindkét bányászt csendőri felügyelet alá helyezték. Sprőder Györgyöt a budapesti Mosonyi utcai toloncházba internálták, így az 1944. április 1-jére kitűzött tárgyaláson nem vehetett részt. 1944. május 10-én Marjanek Doschner Ferencet szintén a Mosonyi utcába vitték. Ő megjárta Kistarcsát, majd visszakerült a Mosonyi utcába. Innen még írt a családjának 1944. decemberében. Valószínűleg kivégezték. Sprőder Györgyöt Rinyapusztán végzett kényszermunkáját követően hazaengedték, továbbra is csendőri felügyelet alatt állt. 1944. novemberében ismét elfogták Bodó Nándorral és Bugyács Antallal együtt, és a komáromi Csillag erődbe, majd a németországi Herzbrükbe szállították őket. Bugyács Antal a felszabadulás után hazaérkezett, két társának sorsáról azonban semmit sem lehet tudni.  A forrás szerint: 'Ahol ma a bányász mártíremlékmű hirdeti a hősök dicsőségét, ott találkoztak életükben először a sokat szenvedett kisgyóni bányászok a szabadsággal.'  A bányaközpont területén több szobor is állt, és talán a mártírok emléke miatt maradt az eredeti helyén ez az emlékmű a bánya 1972-es bezárása után." (Forrás: Köztérkép)

Innen széles, autókkal is járt út vezetett el a Kisgyón Természetbarát Telephez. Itt van kulcsosházakban szállás lehetőség is, az itt gazdálkodók nem csak állatokat tartanak és sajtot árulnak, de a környék turistaútjait is igyekeznek karban tartani. Ne felejtsünk el itt bélyegezni: a kapun az út szélén ott a bélyegző, az odavezető út is jól ki van jelölve a kék bélyegző jellel. Pár lépéssel visszább az árnyékban leültünk kicsit enni-inni, aztán lekanyarodtunk az autóútról a kék jelzést követve. Köszöntünk a kis tavacskánál a baromfiaknak, aztán mentünk tovább. 

A Dóra-hegy pontjáig meredekebben emelkedett az út, a fehér-piros oszlop után már jóval kevésbé. A felső részén árokban halad az út, de ez csak egy tolólapos mélyedés, látványos sziklák nélkül. Felérve elértük a piros keresztet, de ez csak egy nagyon rövidke közös szakasz. A piros kereszt elválása után figyeljünk, a kék letér jobbra az eddigi útról, majd pár tíz méterrel feljebb balra kanyarodik. Eleinte még erdőben, majd inkább kopár fennsíkon halad az út. Balra kinézhetünk Mór felé:

20170730-51-KilatasMorFele

A kopár fennsíkot egy újabb erdős szakasz követte, aztán balra egy kukoricaföld következett - van itt mindenféle táj! Arra kell figyelni, hogy amikor jobbra egy fán felbukkan egy piros jelzés, itt...

20170730-54-KekPirosKikanyarodasa

... akkor ne menj tovább egyenesen. Ez az, ahol a Burok-völgyet Isztimérrel összekötő piros jelzés kiér a kékre. De elég nehéz észrevenni. És itt kell letérned, ne menj tovább lefelé, hanem menj be a piros jelzésnél a fák közé. Bent, pár lépéssel beljebb már a kék jelzés is meglesz. (Ide már egyedül tértem be, a túratársam itt elment a piroson Isztimérre, onnan vissza Budapestre.)

A fák között a piros és a kék jelzés sokáig együtt halad. Ez egy nagyon kalandos, szép rész, a kanyargó kis ösvényen tűlevelekkel borított úton lépdelve, árnyékban lehet haladni a szűk ösvényen. Kb. másfél kilométer után elértem egy fához, ami tele volt festve jelekkel. itt érkezik meg a kék kereszt jel is. Erre ne térjünk rá, hanem menjünk ki a fák közül a kopár fennsíkra, ennek közepén megy le a K jelzés:

20170730-57-PirosElhagyasaUtan

Amikor leértem, bal kézre egy hosszabb szántóföld bukkant fel. Ennek az alján kell balra letérni a bokrok között egy másik földútra - itt hiányzik a kanyarodást mutató jelzés! Itt már fel is bukkannak Bakonykúti első házai. A szilvafákat elhagyva, a falu legtetején kis fatábla jelzi, hogy a bokrok mögött egy kereszt rejtőzik:

20170730-62-BakonykutiFElett-Kereszt

Bakonykútiba a két aszfaltpályás Szabadság úton értem be. Az ország egyik legszebb falusi utcája ez, zömében felújított házakkal, szép előkertekkel, fafaragványokkal. Az utca felső végében a Remetefa fogadott, lejjebb az innen kitelepítetteknek áll egy kis emlékhelye, még lejjebb két fafaragvány áll egy szépen felújított ház előtt: a Hazatérőben és a Lizi néni:

20170730-64-Bakonykuti

Ezek alatt a templom következik, majd 2-3 házzal lejjebb az útkereszteződés. Ennek közepén van a bélyegző, ne hagyjuk ki! Az Ady Endre utcánál van "kék kúti" vízcsap is. A Csobogót viszont kihagyhattam volna, nem csobogott ott egy csepp víz se. A szállásom a Szabadság út folytatásában lévő Petőfi utca 3. számú házában volt. Itt is van egy kék kút a ház előtt. Nyáron vigyázzunk, a kutak körül darazsak tanyáznak! A szállásomon remek házigazdák fogadtak, a szoba szerény berendezésű, de jól felszerelt, tágas és rendezett volt. Akár több napos itt tartózkodáshoz, nagyobb társaságnak is megfelel, mert van jó konyha, kis fürdőszoba, és nagy kert is. (Tel: +36 (20) 288-2127, cím: Petőfi utca 3.)

Tipp: Ha kell egy térkép a faluról, nyomtasd ki ezt a fotót nagyban.

Ezt a szakaszt 2017. július 30-án jártam be. Kérlek, hogy ha azóta változás történt, jelezd hozzászólásban, hogy frissíthessem a bejegyzést. Köszönöm!

 

Zirctől Tésig

Kriptanézés Zircen, az ország egyik legszebb vízesése, szent hely és romantikus templombelső, plusz pazar kilátás egy új kilátóból. Van itt látnivaló bőven!

A 6:30-as gyorssal indultunk az egyre romosabb Déli pályaudvarról. Veszprémi átszállással érkeztünk Zircre. (Ezúttal egy barátommal, kettesben mentünk.) 

Zircen még egy rövid kitérőt tettünk: megnéztük a múltkor kihagyott kriptát és a korábbi kolostor romjait. Egyik sem volt olyan nagy szám, de egy 15 perces kitérőt megér annak is, aki már látta a templomot. 

20170729-03-Zirc

20170729-06-Zirc

A középkori apátságot III. Béla alapította 1182-ben. A tatárjárást követően még talpra tudtak állni, a központosított ciszteri szerzetesrend külföldi tagokat küldött Magyarországra a hiányzó posztok betöltésére. A 14. század közepére azonban megfogyatkozott az apátságok szerzeteseinek létszáma, részben a kolduló rendek növekvő népszerűsége, részben a pusztító pestisjárványok miatt. 1480-ban német tagokkal kellett újra feltölteni a hiányzó szerzeteseket, ez azonban elodázni tudta a hanyatlást, megállítani nem. 1526, a mohácsi vész után az ország szétszakadásával több helyi főúr a reformáció mellé állt, így az apátságokat zsákmánynak tekintette. 1552-ben került török kézre Veszprém - akkorra már az apátság, és Zirc maga is elhagyatottá vált. Zirc másfél évszázadon át (!) lakatlan volt. Az újratelepülés csak 1915-ben kezdődött el, az apátság új élete 1726-ban indult újra. Az új építkezésekhez felhasználták a régi apátsági épületek romos, de még álló falainak anyagát is, emiatt már csak egy helyszín-rekonstrukció látható a régi apátságból, az eredeti falak már évszázadok óta nincsenek meg.

Tipp: Zircen az apátságot, a könyvtárát, és a közelében található arborétumot is érdemes felkeresni. A közelben pedig a romjaiban is impozáns hajmáskéri laktanya kínál látnivalót az urbex kalandoroknak. Bővebben itt >>>

Ezután a park sarkában még egy kicsit rátöltöttünk egy pékségben az élelmiszer készleteinkre, majd visszafordultunk az apátság oldalában lejtő utcára. A Tesco-nál tovább egyenesen, és már ki is értünk hamarosan Zircről. Az aszfaltúton bandukolva csak egy emelkedőn kellett felmenni, és nemsokára át is értünk a szomszédos Nagyesztergárra. Ha a falu közepén kitérsz a zöld jelzésre, beljebb lehet még egy kicsit sétálni a faluba. A völgy tövében a postát is rejtő, neoborzalmas stílusú palota érdemel említést:

20170729-13-Nagyesztergar-Posta

Feljebb pedig az egykori Purgly-kastély, amelyet ma a gaz ver fel, egyre romosabb állapotú:

20170729-11-Nagyesztergar-PurglyKastely

Innen vissza, és a kéken egy kis utcán emelkedve hamarosan kiértünk a faluból. Az utca tetején balra, és be a fák közé! Enyhe lejtővel értünk le a Gaja-patakhoz, ami végigkísérte napunkat. A pataknak ezen az első szakaszán elég rossz volt az út, sokat kell a patak feletti, nyakig érő gazban, susnyásban menni. A magamfajta allergiásnak kész pokol - bár a rét színes virágainak látványa azért kárpótolt.

20170729-16-BakonynanaFele

A két falu között félútban található az egykori Veimpuszta - az egyik egykori majorsági épület romjait érinti is a túra útvonala:

20170729-17-Veimpuszta

 Egy-két szakaszon óriási sár volt az úton, az út mellett meg rengeteg vállig érő csalán, de valahogy ezeken is átverekedtük magunkat. De jó volt már kiérni a Bakonynána előtti aszfaltútra. 

20170729-23-BakonynanaFele

Bakonynána elején van egy kis tó, ennek a sarkában is le lehet ülni, pihenni, a kék kútnál bélyegezni.

20170729-26-Bakonynana

Mi a faluba feljebb is mentünk, de a bélyegzőhelyként emlegetett, zöld falú vendéglátóipari egységet zárva találtuk. Így maradt a tóparti bélyegző, és mellette a "kékkúti" víz. Úgy döntöttünk, hogy nem itt eszünk, hanem még elsétálunk a Római-fürdőig. Ez egy nagyon szép szakasz, a patak mentén, de az felett haladó ösvényen jól lehetett haladni. (A Prémmalom nevű hely ma már magántulajdon, úgyhogy oda nem mentünk be.)

20170729-30-BakonynanaUtan

20170729-31-BakonynanaUtan

A Római-fürdőnél padok, táblák, fahíd fogadtak - itt egy iskolás csoport is leültethető, mert sok pad van. A térképen is jelzett "erdész emlékmű" csak egy faragott fa oszlop, nem nagy látványosság. De ha ettől a patak partján folyásirányban lefelé sétálunk, akkor száz méterrel lejjebb a túraszakasz legcsodásabb részéhez érünk: a "Római-fürdő" nevű vízeséshez. A sziklákon mászkálást érdemes óvatosra venni, itt nincsenek korlátok és vasláncok, de sokszor nedvesek, lekopottak a kövek. A látvány viszont pazar! 

"A Bakony egyik legromantikusabb kirándulóhelye a Római-fürdő. A források, vízfolyások számát tekintve a Bakony nem mondható vízszegény hegységnek, de ha ezek vízhozamát nézzük, mégsem beszélhetünk a felszíni vizek bőségéről. A csapadékfeleslegnek ugyanis csak kisebb része jut le a vízgyűjtő mélyvonalakra. A víz nagyobbik része utat talál a felszíni karsztmezők, valamint a vékony talajrétegek borította mészkő- és dolomitsziklák repedéseiben. A Gaja-patak a Nagyesztergár környéki források vizét összegyűjtve tör át a Bakonyon, a hegységet északról kerülve jut el a Móri árokig. A patak sziklák közé szorult vízesését nevezik Római-fürdőnek, bár nyilvánvaló, hogy ezen a zord helyen sohasem volt a rómaiak által is használt fürdő. A sziklák déli oldalában található a Sobri Jóskáról elnevezett betyárbarlang. A vízeséstől lefelé haladva 1 kilométer megtételével a Palotai-Bakony egyik legbővizűbb forrásához, a Vadalmás-forráshoz jutunk." (A kihelyezett ismertető tábla szövege)

A forrás felett jelzett Savanyú Jóska-barlangot idő híján mi már kihagytuk. Visszamentünk az erdész emlékműhöz, onnan pedig tovább a K jelzésen. Kb. háromszáz méterrel arrébb kitértünk a kék kör jelre jobbra. A Vadalmás-forrásnál vadkempingezőket, a patakban hűtött üdítőket találtunk. A forrás vize nagyon tiszta, de kút nincs kiépítve, csak lentről tör fel a hideg víz. Itt is vannak padok bőven:

20170729-53-VadalmasForrasA kékre visszatérve, azon tovább haladva egy pár perc séta után még egy cserkésztáborra is rátaláltunk (a térképen sátor jel). Ezután a K jobbra elhagyja a földutat (figyelni kell!), majd hamarosan balra kanyarodik. Így, a rétek alján, a patakot balra tudva mentünk tovább. Túratársam szerint olyan szépek itt az egymást követő rétek, mint a Windows XP háttérképe.

20170729-56-RetekenAt

A Vadalmás-malomhoz is tettünk egy rövid kitérőt. Ezek a házak nem túl jó állapotúak, de legalább gyerektáborként funkcionálnak, és a patak partján, eldugott helyen a malomkerék is meg van még. Ezután újabb rétek alján mentünk tovább. Egy gazos vízműtelep után, egy rendezett rész kertkapuján át lehet bejutni Szentkút kegyhelyére.

20170729-60-Jasd-Szentkut

20170729-61-Jasd-Szentkut

A vízmű szomszédságának köszönhetően szentelt víz ipari mennyiségben is előállítható :-)

"(...) Már a kora vaskortól áldozóhely a szomszédos földvár, ahol a kutak mellett áldozó őseink, a pogány magyarok is áldozatokkal esdették Istenük irgalmát. (...) Mivel a török korban majd minden elpusztult, nagyon kevés adat maradt fenn. A XIX. század végén azonban Vathy István hírlapíró feldolgozott egy helyi legendát a Szentkút keletkezéséről verses formában. Ennek rövid története: Péter remete (Jásdi Péter) vezekelt itt nagy bűnéért. A "hegyre" járt imádkozni, de a nagy szárazság kiszárítja a patakot ahonnan inni szokott. Egyik éjjel álmában Szűz Mária, karján a kis Jézussal megmondja hol ásson, ahol majd vízforrásra talál. Egész héten dolgozik, eredménytelenül, és szombaton amikor kimerülve a kidobált földre ülve a rózsafüzért imádkozza, a rózsafüzér Mária-érme beleesik a kiásott gödörbe, ahol jó víz fakad föl, mely alatt fénylőn tündöklik az érmen Szűz Mária. Jásdi Péter jónak ízlelve a vizet felfut Tésre, hívja az embereket, hogy olthatják már a szomjukat, de a csodát is elmondja. A kúthoz jövők között egy sánta is van, akinek a víztől meggyógyul a lába. Azóta jár ide béna és néma, a sok-sok Mária-tisztelő messze földről és ezután alakul ki Jásd község, Jásdi Péter nevéről Jásdnak nevezve. (...) Jásdot évről évre ezrek és ezrek keresik fel, főleg szeptember 12-én Mária Neve és május 24-én Mária, keresztények segítése búcsúnapján." (részlet a helyi ismertetőről)

Tipp: csoportok bejelentkezése telefonon: +36 (20) 770-8379. Postacím: 8424 Jásd, Kossuth u. 81.

Az oltárral szemben állva bal kézre eső sarokban egy kálvária domb is emelkedik. 

Innen Jásd felé már szépen lejtett a széles út, útközben még egy kereszt jelent egy kis látnivalót. Jásdon kicsit feljebb is mentünk a falu főutcáján. A bisztrónál bélyegezni, valamint innivalót beszerezni és érdemes. Még feljebb sétálva a tájház jön, amit mi kihagytunk.  Még feljebb érdemes benézni a templomba. Itt ugyanis nem az a helyzet, hogy "római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban." Ilyen templommal dugig tele van az ország, őszintén bevallva tizennégy ilyen után a tizenötödik engem már annyira nem is érdekel. Jásdon viszont ez a templomuk leégett 1862-ben. 1865-66-ban romantikus stílusban emeltek a helyére új templomot:

Tipp: Ha nincs nyitva a templom, akkor a szomszédban, a 87-es házszám alatt érdeklődj, nekünk is szívesen kinyitotta a néni a templomot 10 percre.

A falu megtekintése és a bélyegzés után mentünk vissza a kékre. A Siska-forrást csak futólag megtekintettük (vize nem iható) - érdekes módon vagy száz méter kaptatással feljebb találtunk rá a kidőlőfélben levő információs táblájára. Itt még jól kaptat felfelé az út, de csak kb. 800 méteren át, utána már sokkal enyhébb az emelkedése. Amikor felértünk egy széles, fehér zúzott kővel szórt útra, kitértünk rajta balra. Ez, kanyarogva bár, de szinte teljesen vízszintesen visz el a néhány éve emelt Széchenyi Zsigmond-kilátóhoz. Ide nagyon megéri kitérni, mert nincs messze, de gyönyörű a kilátás:

A kilátóban elbeszélgettünk még egy kicsit egy pedagógus anyukával, aki egy rokon kisfiúval jött fel szétnézni. Aztán a széles úton visszamentünk a kékre, és onnan újra hegynek fel, pár méterrel arrébb, mint ahol felértünk korábban. A Siska-kúti üregekből mi a felnőtt aljnövényzet miatt semmit nem vettünk észre, kitáblázva sincs. De az emelkedő végén egyszer csak Tésen találtuk magunkat. Felérve az aszfaltútra, érdemes előbb balra kitérni. Az Erdei Büfé csak három házzal van arrébb, és példásan jó nyitva tartással, terasszal, akár különteremmel vár. Meleg konyha nincs, de az egyszerű kis fröccsük is megváltónak bizonyult a tűző napos túra végén. Innen két házzal tovább van a Fagyöngy Vendégház (Bakony utca 75.), mi itt szálltunk meg. Egyszerű berendezésű, de jól felszerelt, szép kertje is van, szóval egy túrázó kis csapatnak szuper szálláshely. 

Itt ért véget ez a nap, Tés felfedezése már a következő nap történetének eleje lesz. 

Ezt a szakaszt 2017. július 29-én jártuk be. Kérlek, hogy az azóta történt változásokról értesíts hozzászólásban, hogy frissíthessem a bejegyzést. Köszönöm!

 

Zirc és Hajmáskér

A kéktúra 8. szakaszának végén nem csak Zircen barangoltunk egy jót, de hazafelé még Hajmáskérre is beugrottunk. Rózsaszínben úszó barokk pompa, középkori térképészet, virágok kavalkádja és szellemek járta egykori katonai bázis tette élménydússá a napot. 

Barátom autóval jött le Budapestről, így szabadabban mozogtunk, Zirc után még egy kis kitérő is belefért hazafelé. Én délelőtt érkeztem be Zircre Borzavár felől. A találkozót az apátság előtt beszéltük meg. (Anyádság még mindig nem épült fel Zircen, azért.) Így evidens volt, hogy ennek a megtekintésével kezdünk.

20170417-58-Zirc-Apatsag

Zirc első említése 1199-ből való, de már korábban is állt itt egy udvarház, tehát a település még ennél is régebbinek tekinthető. 1182-ben alapították meg a ciszterci szerzetesek apátságát, III. Béla uralkodása idején. Torony nélküli templomuk és kolostoruk Imre király uralma alatt, a 12-13. század fordulóján épült fel. Ez a török háborúk idején indult romlásnak, miután lakatlanná vált. A középkori, már romos apátságot 1712-ben lebontották (az út mellett, a Szent Imre szobornál még fellelhetők maradványai), Zircre német családokat telepítettek be. Az apátság 1814-ben önállóvá vált, és a hazai ciszterciták központja lett.

20170417-21-Zirc-Apatsag

20170417-25-Zirc-Apatsag

A ma is álló templom 1738-53 között épült fel barokk stílusban, a torony a következő évre készült el. Belső berendezése még több évtizedig elhúzódott. Ezután következett az apátság új épületeinek felhúzása. 1727-32 között a templom melletti kisebb szárny épült fel, majd 1841-re a nagyobbik. A rendház klasszicista homlokzata 1847-re készült el. Itt található az 1820-30 között épült fel a több tízezer kötetnek otthont adó könyvtár. 

Az apátság honlapja: http://zirciapatsag.hu/

20170417-29-Zirc-Apatsag

Az 1982-ben basilica minor rangot elnyert templom, azaz immár bazilika felújítását 2005-re fejezték be. Mint a fenti képen is látható, nem egyszerű újrafestésről volt szó: az első, világos rózsaszínekben pompázó, életvidámabb barokk falfestéseket állították helyre, amelyet egy későbbi, jóval komorabb hangulatú festés váltott fel annak idején. 

Tipp: A templom bejáratánál több példányban is kihelyeztek egy nagy fekete albumot, amely bemutatja az ilyen volt / ilyen lett állapotokat, a falfestések változásait. A fenti kép is ebből való. Böngészd végig, érdemes!

Ottjártunkkor a Bakonyi Természettudományi Múzeum nem volt nyitva, így azt ki kellett hagynunk, de az apátság épületében így is el tudtunk tölteni még némi időt. A lépcsőház a klasszicizmus jegyeit hordozza magán, a lépcső karjai által körbeölelt tér alján található őskori orrszarvú csontváz pedig a PUR-habbal kombinált csavarozás jegyeit: 

20170417-33-Zirc-ApatsagiKonyvtar

20170417-34-Zirc-ApatsagiKonyvtar

A legfelső emeleten, vezetéssel látogatható a könyvtár, amelynek mindkét terme csodaszép.

"Az első köteteket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, mely állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt. A ciszterci rend egykori feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került, kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg. A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt, több, mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, ám találhatunk szakirodalmat a többi tudományterületről is." (Részlet az apátság szórólapjából)

20170417-35-Zirc-ApatsagiKonyvtar

20170417-38-Zirc-ApatsagiKonyvtar

A könyvtárról az OSZK honlapján: http://www.oszk.hu/ciszterci_muemlekkonyvtar

1815-ben már 2135 művet soroltak fel, de a könyvtár állománya csak ezután indult nagy növekedésnek, amikor is a jezsuita rend feloszlatása után a ciszterciek oktatási feladatokat vettek át. 1857-ben költöztették át a könyvállományt a pazar berendezésű nagyterembe:

20170417-51-Zirc-ApatsagiKonyvtar

A második világháborúban egy vadászrepülő ütközött a terem sarkába, így a boltíves tető beomlott, a belső berendezés is megsérült. Ennek emlékét őrzi a mennyezet helyreállítása: a kép bal felén valóban domborműves az eredeti kialakítás, a kép jobb felén viszont a festés csak utal az eredeti állapotra. Szellemes helyreállítási megoldás, tetszik!

20170417-48-Zirc-ApatsagiKonyvtar

A szerzetesek élete 1950-ben ellehetetlenült, de a könyvtár értékeit sikerült átmenteni, 1953 óta az Országos Széchenyi Könyvtárhoz tartozik. 

20170417-56-Zirc-ApatsagiKonyvtar

A földgömb 1645-48 körül készülhetett Amszterdamban, átmérője 68 cm. A zirci földgömb érdekességét az adja, hogy a készítői, Willem J. Blaeu, Joan Blaeu és Cornelis Blaeu már Ausztráliát (Új-Hollandiát) is feltüntették rajta. Az már csak később derült ki, hogy az akkori felfedezők nem is Ausztráliában jártak, csupán Új-Zélandig jutottak el. Pech. Nekem ennél is érdekesebb volt Európa elnagyolt, bumfordi korabeli ábrázolása - nézzük csak meg azt az olasz csizmát. 

A könyvtárban eltöltött idő után elmentünk ebédelni a Patkó Étterem és Pizzériába, ott van a közelben, a Deák Ferenc utca 6. alatt. Jó nagy adagokat hoztak, bőven belaktunk, és finomat is ettünk. 

Ezután egy könnyű séta következett az arborétumban, bár az idő elég borús volt. Azért néha kisütött a nap is, úgyhogy egy-két jó fotó azért elkészülhetett a vidám kis virágok között! Április-májusban érdemes beljebb is sétálni, elképesztő mennyiségű medvehagyma lepi el ilyenkor a területet. 

"A 20 hektáros Arborétumot a Ciszterci Apátság alapította a Bakony fafajtáinak, lágyszárú növényeinek a megmentésére. Magyarország legmagasabban fekvő élőfa gyűjteménye. (...) A 20 hektáros gyűjteményes kertben közel 600 fa- és cserjefajban gyönyörködhet a látogató, miközben az ajánlott útvonalat végigjárva a park kialakulásának történetével és jellemző faunájával is megismerkedhet."

Az arborétumba annak is érdemes ellátogatnia, aki korábban már járt ott, mert 2012-ben nagy felújításon esett át. Megújult az infrastruktúra is (pl. a tó és környezete), és a növényállomány egy része is.

20170417-63-Zirc-Arboretum

20170417-68-Zirc-Arboretum

20170417-71-Zirc-Arboretum

Az arborétum után még maradt időnk hazafelé útban egy megállóra. Mivel nem vettem autópálya matricát, ezért úgyis a kisebb utakon kellett átmenni, így aztán az volt az ötletem, hogy álljunk meg egy időre Hajmáskéren. Már régóta ott volt a "bakancslistámon" a hatalmas, egykori laktanya. És még ingyenes program is, bár "a belépés díjtalan, a kilépés bizonytalan", mivel egy omladozó romban sétálgatni nem éppen veszélytelen. De győzött az izgalom...

(kép: Falantszter Blog, 2011)

Közép-Kelet-Európa legnagyobb tüzérkaszárnyáját 1911-ben adták át. A komplexum egészen 1990-ig folyamatosan katonai célokat szolgált. Története egészen a 19. század utolsó harmadáig nyúlik vissza, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia több lépésben is fejlesztette haderejét, elsősorban elavultnak mondható tüzérségét. A területet Bécs 1901-ben vette meg Hajmáskéren a több mint 5000 hektáros területet, és hamarosan óriási építkezésbe fogtak a falu végében. Saját tórendszerrel, épületek tucatjaival épült ki a katonaváros. A főbejárat oldalt, egy egy emelet magas, közepén nagy kapuval felszerelt épületben volt. Három lovardája több, mint 1000 ló befogadására volt alkalmas. A tiszti épületben működik ma a Gábor Áron Általános Iskola. Ezeken felül is hihetetlen felszereltséggel bírt a laktanya: saját áramellátása, színháza, léghajó csarnoka, vágóhídja, jéggyára, kórháza, lőszerraktára és ágyú- és kocsiszínjei voltak. Még saját pénznemet is bevezettek a katonák számára! Több, mint 60 épület épült fel, köztük még saját kisvasút is közlekedett. Bár az építkezésekkel 1909-re már végeztek, az ünnepélyes átadásra csak 2011-ben került sor. Az első világháború alatt 15 ezer hadifoglyot is itt szállásoltak el. Később, a fehérterror idején már politikai foglyok váltották fel őket. A Kádár-érában a szovjet hadseregé lett, akik a rendszerváltás után elhagyták ezt a laktanyát is. Azóta, lassan három évtizede omlik, romlik a hatalmas épületegyüttes. 

Amit mi is megnéztünk, az a legismertebb épület, a kastélyszerűen, historizáló stílusban megépült parancsnoksági épület volt. 

20170417-73-Hajmasker

Tipp: Ha többet is szeretnél megtudni az épületről, ajánlom Jamrik Levente, a Falanszter blog szerzőjének remek 2011-es cikkét:
http://falanszter.blog.hu/2011/03/27/sajat_penze_is_volt_europa_legnagyobb_katonavarosanak_hajmaskernek

 Zircet és Hajmáskért 2017. április 17-én jártuk be. Az azóta eltelt változásokról értesíts hozzászólásban a poszt alatt! Köszönöm!

Bakonybéltől Zircig

Másfél napos túrázásom során felfedeztem Bakonybél monostorát, egy denevérek lakta barlangot, egy kivágott erdőt, egy postásra váró mókust, és forrás vize fiatalított meg Zirc előtt.

Bakonybélen nem keltem korán, ráérősen megreggeliztem, aztán kijelentkeztem a szállásomról. Tudtam, hogy nem kell rohannom, mert az ünnepi időszak miatt csak 11-kor nyitott a monostor arborétuma.

20170416-04-Bakonybel-Monostor

Szeles, borús, hideg idő volt, így először a templom bejáratához húzódtam be. Aztán a mise után kinyitották végre az arborétumot, így ott is sétáltam egy kört. Annyira nem nagy a területe, és egy hosszú U alakban szépen körbe is lehet sétálni, úgy háromnegyed óra alatt kényelmesen körül lehet járni. Fentebb, belépéskor egy kis fűszerkert fogad, majd a farakások mögött kezdődik egy murvával felszórt út, azon lehet körbejárni. Az egész a bencéseké, akik 996-ban jutottak el először Magyarországra, Pannonhalmára. A Szent Márton monostor a 13. század első felében élte első fénykorát. A 16. században a korábban még központi szervezet nélkül működő bencéseket Tolnai Máté apát szövetségbe (confoederatio) tömörítette. A törökdúlás után 1639-ben indult újra a rend, a 17. században bencés központ volt Bakonybélen, Dömölkön, Pannonhalmán és Tihanyban is. Aztán jött II. József, aki feloszlatta őket is. 1802-ben azzal a feltétellel alakulhattak csak újra - immár I. Ferenc császár idején -, hogy gimnáziumi tanítást vállalnak. Bencés oktatás folyt a 19. század során Győrben, Sopronban, Kőszegen, Pápán, Esztergomban, Komáromban. A második világháborút a pannonhalmi központ a vöröskeresztes védelemnek köszönhetően jól átvészelte, de az államosításokat már nem: csak Pannonhalmán és Győrben maradt meg iskolájuk, és ez csak a rendszerváltással változhatott meg. 

20170416-20-Bakonybel-MonostorSzent István 1018-ban alapította a Szent Mauríciusz tiszteletére szentelt bencés monostort. (...) Az alapításról keveset tudunk, az bizonyos, hogy Szent Gellért 1023-ban vonult vissza a királyi udvarból a béli remeteségbe, így ekkor már állt a monostor. A 16. században a török hódoltság idején a szerzetesek elhagyni kényszerültek a birtokot, így a terület elnéptelenedett, az épületegyüttes állaga leromlott. A bencések 1696-tól kezdődően tértek vissza Bakonybélbe, így a 17-18. század fordulóján újraalapították a monostort. A templom alapkövét 1750-ben tették le, majd felépült a kolostor is, és 1754-ben a felszentelésre is sor került. II. József rendelkezései megakasztották az építkezéseket, 1787 után mintegy 15 évre lakatlanná vált az épületegyüttes. 1802-ben I. Ferenc királynak köszönhetően alapíthatták másodszor is újra a rendet. A 19. századtól kulturális központtá kezdett alakulni a település, miután ide helyezték a bencés rend novíciusait, a bölcsészeti tanfolyamot, és a rendi tanárképzőt. 1950-ben a bencéseknek harmadszor is el kellett hagynia a kolostort, mely ezután szociális otthonként működött. A kertjét elhanyagolták, egy részét pedig elidegenítették (Pajta-rét, Borostyán-kút). 1998-ban alapíthatták csak újra. A közösség azóta folyamatosan működik. és igyekszik folytatni a hagyományokat, óvni az örökséget. (Az arborétum egyik információs táblájának szövege)

 A monostor honlapja: http://www.szentmauriciusz.hu/

20170416-10-Bakonybel-Monostor

20170416-18-Bakonybel-Monostor

20170416-19-Bakonybel-Monostor

Ezután visszasétáltam Bakonybél főutcáján, egy kis ábécében vettem némi enni- és innivalót, aztán elhagytam a főutat arra, ahol a K, a S és a Z+ jelzés együtt halad. A Száraz-Gerence völgye jó névnek tűnt: egy kiszáradt patak medre mentén sétáltam tovább.

20170416-25-SzarazGerenceItt csak egy apró megjegyzés arról, hogy mennyi hiba van a néhány éve kihelyezett kéktúrás irányjelző táblákon. Nézd meg a Száraz-Gerence táblát. Azokat a helyszíneket is a kék jelzésen levőknek mutatja, amik nem is esnek a kék túra vonalára. Bakonybélt jobbra jelöli, miközben a bakonybéli Gerence-fogadót balra. (Jobbra is vissza lehet menni Bakonybélre, de nem a kéken, hanem a kék után a kék négyzet és zöld négyzet közös szakaszán. De ezt a tábla nem említi.) 

Először a Z+ hagyja el az utat, majd a K. Itt tettem egy kitérőt: tovább mentem a sárga jelzésen, azaz maradtam az aszfaltúton. Úgy egy kilométerrel arrébb, ahol megszakad a szalagkorlát, ki kell térni balra, fel a hegynek. Ezen a sárga barlang jelzésen kell még pár száz métert felmenni. Közben láttam egy vidám kis vörös róka komát is: valamit nagyon nézett a fűben, ugrásra készen, felhegyezett fülekkel. De amikor megpróbáltam elővenni a fényképezőgépemet, észrevett, és eliszkolt egy pillanat alatt. Felérve a jelzésen, megérkeztem a Száraz-Gerencei-barlanghoz, azaz a Pörböl-barlanghoz:

20170416-31-PorgolBarlangA vastagpados dachsteini mészkőben nyíló tágas barlang évezredek óta ismert. Térképeken is szereplő másik neve: Pörgöl-barlang. (...) A bejárati rész mennyezetén a triász időszak végi (200 millió év) tenger lagúnáiban élt Megalodus-féle kagylók héjmetszetei mutatkoznak. A kőzetté vált mésziszap megőrizte teknőiket, majd a barlang néhány százezer éve történt kioldódásával ismét láthatóvá váltak. A barlang hátsó kürtőjének felnyílásával agyagos-homokos-kavicsos üledék mosódott be a felszínről. Vörös színe és mésszel cementált rétegei egy, a mainál melegebb és csapadékosabb éghajlatot jeleznek a pleisztocén korban. Régészeti kutatásokat az 1930-as és 1950-es években végeztek benne. Az innét előkerült kő- és csonteszközök tanúsága szerint kedvező fekvését már az "ősember" is felismerte. A későbbi évszázadokban tanya- és menedékhelyként szolgált. Napjainkban denevérek, pelék és különféle ízeltlábúak lakják. 

20170416-35-PorgolBarlang

Ezután a sárga barlang, majd a sárga jelzésen visszatértem a kékre, és hegynek fel elhagytam az aszfaltutat. A K és a Z együtt haladó szakasza a Barátok útján halad, majd felér egy kereszteződéshez. Itt eltévedtem, egy jelzetlen, széles földúton indultam lefelé ott, ahol rengeteg kivágott fa hevert egy réten. Szóval itt nem elkanyarodni kell, hanem a rét felső részén megkeresni a bozóttal felnőtt, eltakart jelzést. De legalább gazdagabb lettem egy állatfotóval, ez nem rohant el előlem, amikor elővettem a fényképezőgépemet. 

20170416-41-Csiga

Ezután jött a túra talán legszebb szakasza. A Barátok útja után a K jelzés egy szélesebb földutat többször keresztezve megy hegynek föl, gyönyörű bükkerdőben. Itt megint felhős, borús idő lett, de a jó magasra megnőtt fák között így is nagyon lélekemelő volt sétálni. 

20170416-43-Bukkerdoben

Ez az út úgy három kilométer után, fent elér egy aszfaltutat, majd ezen a - nem forgalmas - autóút szerpentinjén lehet felsétálni a Kőris-hegy tetejére. A hegycsúcs érdekessége, hogy a ferihegyi repülőtér üzemeléséhez kapcsolódóan ide telepítettek egy polgári légiforgalmi radart is, amelyet legutóbb 2007-ben újítottak fel, és amely a HungaroControl-hoz tartozik:

20170416-48-KorisHegy

A Vajda Péter-kilátó nagyon meredek lépcsőkkel épült, óvatosan menj fel, és még óvatosabban gyere le! A kilátó sajnos már nem elég magas, a környező fák magasabbra felnőttek. A tövében van néhány pad és asztal is kitéve. Itt csak nagyon rövid időre ültem le, mert szinte jeges, hideg szél fújt, hamar átfáztam, így némi étkezés után el is indultam lefelé. Az első pár száz méteren nagyon meredeken szakad le a hegyről az út, de utána ellaposodik. (A meredekebb rész tövében figyeljünk, hogy a kék jelzésen maradjunk, ne tévedjünk át a pirosra.) Mielőtt leértem volna a Kisszépalma-puszta nevű tisztásra, volt egy nemrég letúrt földes szakasz is, az nagyon saras volt. De így legalább megvolt az az érzés, hogy 1-1 kiló sárral a két cipőmön én vagyok a Birodalmi Lépegető. 

Itt is tettem egy kis kitérőt, megkerestem a Bödön-kút nevű vízforrást a zöld kör jelzésen. Nem tagadom le a csalódást.

Az ezután következő szakaszon, a szépalmai erdőben egy csomó fa csonkot lehet látni. Ennek oka van sajnos, mint arról egy elhalványult feliratú, 2006-os tábla be is számol:

20170416-62-Erdopusztulas"(...) A szlavón tölgy (Q. robur ssp. slavonica) főként a történelmi Magyarország déli részén, Szlavóniában őshonos kocsányos tölgy alfaj, elterjedése a sík, jó vízellátottságú vidékekre, az ártéri erdőkre jellemző, melegigényes, kedveli a többletvizet, s eltűri az akár hetekig tartó elöntést is. (...) A fenyőfői községhatárban található, telepített szlavón tölgy állományokban az utóbbi években komoly pusztulás indult el, amely végül is az érintett erdőrészletek letermeléséhez vezetett. A pusztulás alapvető oka, hogy a szlavón tölgy állományokat nem a számukra optimális viszonyokat biztosító termőhelyekre telepítették elődeink. A Bakonyba történő telepítése már a századforduló előtt is megosztotta a szakembereket (...) Az elmúlt évtizedek aszályos időjárása következtében legyengült, fagyönggyel fertőzött tölgy állományokban a 2004-2005. évben bekövetkezett gyapjaspille-tarrágás volt az utolsó lépcsője a kárláncolatnak, amelyet követően júliusban még kihajtottak a fák, de a levelek lisztharmattal történt fertőzése a keringési rendszer összeomlását eredményezte az erdővédelmi szakemberek szerint, amelynek következtében 2006. év tavaszán a szlavón tölgyek nagy része már nem tudott kihajtani, és az erdőállományok mintegy 51,5 ha-on pusztulásnak indultak. A komoly értékveszteés és a balesetveszély elkerülése érdekében a természetvédelmi és az erdészeti hatóság, valamint a Bakonyerdő Zrt. szakemberei a károsodott erdők letermelése és mielőbbi felújítása mellett döntöttek. A jelenlegi állományok letermelése után őshonos, a termőhelyek megfelelő, kocsánytalan tölgy elegyes bükkös erdők létrehozása a fő cél. (...) 
 

Az erdőből nem sokkal később egyszer csak kiértem, és fa kerítések között találtam magam. Ez már a Pajta-dűlő. A kerítések durva fa deszkáin kell nézegetni a jelzéseket - figyelj, hogy ne a K+ jelzésre, hanem a K jelzésre kanyarodj jobbra!

20170416-64-SzepalmapusztaElott

Az elkerített területek jelzik, hogy ez már Szépalmapuszta. Itt nagyon úgy nézett ki, hogy rám szakad az ég, de végül egy kis hideg széllel és húsz csepp esővel megúsztam, nem áztam el. A széles földúton jó tempóban tudtam haladni, így hamarosan lovak számára elkerített legelők jelezték, hogy már a szállás sincs messze. Szépalmapuszta szívében egy tenyérnyi arborétumba is be lehet sétálni, és egy, kívülről egészen jól kinéző szálláshelyet is üzemeltetnek. És van egy nagy kupac szürke marhájuk is.

A Szépalma Hotel és Ménesbirtok honlapja: http://szepalma.hu

20170416-68-Szepalmapuszta

E rövid kitérő (S jelzés) és pihenő után a K és a S jelzés együtt visz tovább. Mehetünk végig az út mentén is, de a magamfajta hardcore ragaszkodók persze kitérnek 5 méterrel arrébb is, ha arra visz a jelzés. Rövid, kb. két kilométeres séta után egy domb tetején feltűnik egy fa vázas antenna torony, ahol jobbra kell eltérni az útról. Így értem be Borzavár falu tetejéhez, az aszfaltúton egy fotó kedvéért még továbbmenve:

20170416-72-BorzavarElott

A faluba beérve, a fenti tisztáson két helyi érdekesség vár megtekintésre. Az egyik egy nagyon felemelő programlehetőség: a jobb oldali, vagy a bal oldali padra leülve megtekinthetünk egy nagy darab követ:

20170416-73-Borzavar

Ettől egy kicsit balra, a tuják rejtekében pedig van egy milleniumi emlékoszlop, fából kifaragva. A faluba beérve először a fentebbi útra tévedtem. Így elhagytam a jelzést, de legalább rátaláltam a falu legtutibb vaskapujára, amin egy rozsdás mókus várja a postást. Rém cuki.

20170416-76-Borzavar

Amúgy úgy kell menni, hogy rátalálsz a falu templomára, majd a templom előtti kanyarban lefelé indulsz az úton, és ezen mész jó sokat. Lejjebb érve van egy kis faluközpont, ott van a bélyegző is. De ha még lejjebb mész az úton, akkor balra lesz egy másik kis "vendéglátóipari egység" is, ott is lehet bélyegezni. Én itt elhagytam a jelzést, mert egy magánszálláson meg is éjszakáztam. Egyszerű kis szálláshely volt, de arra pont tökéletes, hogy lezuhanyozzak, megvacsorázzak, megnézzek egy ócska filmet a tévében, és elmenjek aludni. 

20170417-01-BorzavarBorzavár: a Kőris-hegy tetején a radar, tőle jobbra, előrébb a favázas antennatorony, balra a templom

20170417-10-FiatalitoForrasMásnap már csak egy rövidebb szakasz maradt Zircig. Borzavár szélén még egy szalmabálákból épített húsvéti nyuszi és egy, szintén szalmabálákból épített minyon-páros adott ízelítőt a falusi lét gyötrelmeiből, majd az út felett néhány méterrel egy kis ösvényen elhagytam a falu utolsó épületeit és az aszfaltutat is. Nagyon kellemes, szép erdős rész vitt fel a kék kör jelzésig. Ez több helyen is metszi a K jelzést. Feljebb már nagy fairtás utáni állapotát mutatja a friss telepítésű erdő. Ahol elértem a sípálya területét, ott lementem a sípálya aljához, majd a friss telepítés bozótos fái közé betértem jobbra a kék kör jelzésre. Ezen már csak egy percet kell menni, és ott a Fiatalító-forrás vize, egy pihenőhellyel és néhány meghagyott öreg fával.

Természetesen megtöltekeztem a forrás vizével (+2 életerő pont), aztán indultam is tovább. Zirc első házait elérve egy geológiai bemutatóhelyhez értem ki, ahol a környék geológiáját, bányászatát, az egykori mészégetést mutatják be tablókon, de van focipálya, padok és a kisebbeknek játszótér is. Zirc környékén bányásztak követ, tűzkövet, sót, szenet, bauxitot és mangánércet is. (Ld. még: "Mint a mókus fönn a fán / Az úttörő oly vidám, / Ajkáról ki se fogy a bauxit.)   

20170417-16-GeologiaiBemutatohely

Ezzel beértem Zircre, teljesítve az OKT 8. szakaszát is. Zircen és Hajmáskéren is elidőztem még egy kicsit, az itteni látnivalókról a következő posztban mesélek majd.

Ezt a szakaszt 2017. április 16-17-én jártam be. Kérlek, az azóta történt változásokról értesíts hozzászólásban. Köszönöm!

Városlődtől Bakonybélig

Hölgykő várának maradványai közt reggelizni, patak feletti fahidakon átsétálni, pénzt rejtő likba benézni, és este egy igazi csillagdában mozizni - rengeteg élményt kínál a Városlődtől Bakonybélig tartó Országos Kéktúra szakasz.

Előző este Kislődön, a Takaros Vendéglőben szálltam meg. Nemrég bővítették, így a szobák, folyosók egészen újak, rend van és tisztaság. Viszont az utca felől egy kocsma vendéglátóipari egység működik, a falak pedig borzasztóan áthallásosak, így fél tizenegyig együtt örülhettem a csocsó bajnokság játékosaival. 

Másnap viszonylag korán nekivágtam. Bélyegzés a vasútállomáson, majd Kislőd felső végében egy gyors fotó a tájházról és a kocsmáról (bélyegzőhely!), aztán a vasúti sínek alatt átbújva hamar el is hagytam a falut. A végében még van egy záportározó tó rendszer. Először a kis forgalmú autóúton kellett mennem, míg el nem értem a vasúti sínek feletti hídra. Itt tettem egy kitérőt: rögtön a híd után jobbra a kék L kimegy az egykori Hölgykő-várához. A földúton a szántóföld szélén csak addig kell menni, amíg a fák között el nem éred a patakot, azon ne kelj át, hanem előtte térj le balra. Egy másik földút visz le a völgy aljába, ott kell átkelni a patakon, és már meg is érkeztél egy sziklafal aljába, amiben egy néhány méter mély kis barlang, vagy inkább csak lyuk látható:

20170415-11-HolgykoVara

Innen még lehet feljebb menni, balra fel a csúcsig, vagy balra kitérve, szintben maradva a várfal tövéhez is ki lehet menni egy emléktáblához

20170415-13-HolgykoVaraÓvatos lepillantás az egykori várfal tetejéről

20170415-16-HolgykoVaraVároslőd és Csehbánya között, a Csiga-hegynek nevezett, megközelítően észak-déli irányú kis hegyvonulat északi csúcsán épült a kb. 30x30 méter alapterlületű kis vár. Az alacsony, de meredek domb lábánál a Tarna-patak a dombot északra félkörívben megkerülve folyik. A belső vár teljesen elpusztul, csak egy ciszterna maradványa látható. A keleti oldalon a falmaradványok között kivehető a vár egykori bejárata. A fennmaradt legkorábbi írásos feljegyzések 1240-ben említik Lueld községet, amely évi 400 kéve gabonával köteles hozzájárulni a veszprémi Szent Katalin apácakolostor fenntartásához. (...) A Csákok építhették a falu határában Hölgykő várát, amely a bakonyi erdőispánság egyik központja volt. A várat először az 1321-ben kiadott oklevél említi, melyben "Heugku" várnagya Zuszkur mester, mint királyi megbízott a veszprémi káptalan Jutas birtokába beiktatja. (...) Nagy Lajos uralkodása idején Leweld falu és környéke már ismét királyi birtok volt. Igaz, nem sokáig, mert a király 1364-ben Szent Mihály arkangyal tiszteletére kolostort alapított az akkor még Szent Mihály völgyének nevezett Torna-patak völgyében, és a falut a környező birtokokkal együtt a karthausi szerzeteseknek ajándékozta. A kolostor a rendnek ajándékozott Hölgykő várainak köveiből épült fel." (Részletek az egyik fára felszögezett papírról, a teljes szöveget keresd meg a csúcson!)

A csúcsra felérve vigyázni kell, a meredek falmaradvány tetején nincs korlát! Itt leültem egy kőre, és megreggeliztem. Borús maradt az idő, de néha előbukkant a nap is egy-két percre. Én a csúcson túl, a másik oldalon mentem le, de nem jó az út arra, nagyon meredek és kiépítetlen. Jobb visszafordulni és úgy visszamenni a sziklafal, azaz várfal tövébe, az emléktáblához. Ha ügyesen mászol sziklára, a "barlang" üregébe is be tudsz nézni

A vári kitérő után visszatértem egészen a vasúti sínek feletti hídhoz, itt ugyanis az autóútról letér a kék jelzés, a sorompó után rögtön jobbra kanyarodtam. Itt érdemes figyelni a jelzéseket, ugyanis az útvonal egy kicsit kacskaringósan halad, de bőven van jelzés felfestve, nem tévedsz el. Ennél a fánál már kezdődik is az a rét, amelynek a közepén egy távvezetéket vezettek végig, az oldalában pedig szépen emelkedve halad a jelzés. 

20170415-24-Mezon

A rétről egyszer csak le kellett ágaznom, betérve a fák közé. Itt egyre lejtett a terep, míg a völgybe leérve egy nagy, szétkorhadt fa tövében egy fahídhoz értem.

20170415-27-ElsoFahid

A túloldalán van valahol a Pince-forrás, de én azt nem találtam meg. Egy újabb fahíd jött, a patak egy újabb ága felett:

20170415-28-MasodikFahid

Majd hamarosan elértem a K+ jelzést. Ezután pár lépéssel a kék is letér jobbra, és egy rövidke, meredek szakasszal felvisz egy autóval is járt, szélesebb földútra. Ezen jobbra, és több kilométeren át előre kellett sétálni. 

20170415-35-ToredekArok-RegiVasut

Ez az út a régi Városlőd - Királykapu - Francia-vágás vasút helyén halad, így fokozatos, enyhe emelkedéssel, gyorsan tudtam rajta haladni. A töltéses, kiemelkedő részeknél különösen szép a környező erdő látványa!

20170415-36-ToredekArok-RegiVasut

Ez az út visz fel a Szénpajta nevű rétig, ahová vagy hat irányból futnak be kisebb-nagyobb utak. Itt van esőbeálló, pad, még egy erdei vécé is. 

Innen az út egyenesen visz tovább Németbányára, egy Vadászház érintésével. A falu előtt egy villanyoszlop figyelmeztet rá, hogy a bélyegző itt nem a K, hanem a K négyzet jelzésre esik. Tehát még ne térj ki jobbra, hanem menj be egyenesen Németbányára. Az első házaknál hamar meglátod a bélyegzőt. A faluba nem mentem beljebb, visszasétáltam a K jelzésre. Pár száz méter után egy földutat kereszteztem, jóval feljebb pedig a "régi bauxitszállító" utat. 

20170415-52-PenzLik-SavanyoJoskaRejtekhelye

A Pap-kúti völgy után rátaláltam a K barlang jelzésre, amire kitértem. Jó meredeken indult felfelé, de pár száz méter után kitértem jobbra a P+ jelzésre, az már szintben haladt. (A jelzéseket figyeld, elég halványak!) Így jutottam el ahhoz a "Hajszabarnai Pénz-lyuk" barlanghoz, ahol a sztori szerint az egyik betyár rejteke volt:


20170415-56-PenzLik-SavanyoJoskaRejtekhelye"Az Öreg-Bakony egyik legrejtettebb fekvésű barlangjának neve talán onnét ered, hogy a környékbeli népek képzeletvilága kincset őrző üregnek tartotta. Ha aranyat nem is, de geológiai kincset valóban rejteget a Pénz-lik. A szűk bejárat után egy jókora terem nyílik, ahová csak létrán lehet leereszkedni. E tektonikusan összetört zóna alatt a barlangkutatók egy mélyebb szintet is feltártak. A nagyon lapos, csak hason kúszva járható termek ("Lapítók") agyagos talajzatán vékony mészkérget alakítottak ki a beszivárgó vizek. Csapadékosabb időkben még apró tavacskák is megjelennek itt; bennük százával hevernek a centiméteresnél nem nagyobb barlangi gyöngyök. (...) A barlang egyben kiemelkedő értékű denevér élőhely is: 15 faj fordul itt elő, közülük 6 faj fokozottan védett."

"A rács után felszerelés és vezető nélkül a barlang nem járható, veszélyes! Bővebb információ a Balaton-Felvidéki Nemzeti park Igazgatóság központjában (Veszprém, Vár utca 31., Tel: 88 / 427-855) kapható."  

(Helyszíni táblák szövegeinek részletei)

A barlang után a piros kereszten mentem tovább, majd a piroson és egy jelzetlen úton át visszaértem a kék barlang jelhez. Innen mentem tovább a kéken, megkerülve a Pápavár hegyét. (Egy szakaszon a közép-dunántúli piros túrával együtt halad az út, így annak a bélyegzését is beszereztem a Pápavárnál.)

20170415-63-Papavar-PirosJelzes

Ezután egy nagyon jól haladós szakasz következett. Végül egy piros-fehér csíkos sorompó jelezte, hogy visszatértem a civilizációba. Nemsokára elértem a piros kereszt és a lila mária út keresztezéséhez a Hideg-völgyben. Úgy száz méterrel arrébb egy fából ácsolt tető jelzi a helyreállított mészégetőt - ami egy évtizedes magára hagyatottság után lassan össze is fog dőlni :-(

20170415-69-Meszegeto

20170415-71-Meszegeto

"(...) A meszet fertőtlenítésre, házak tisztán tartására, meszelésére, építkezésnél kötőanyagnak használták. Előállítása szaktudást kívánt. Az égetett meszet szekerezéssel távoli vidékekre is szállították. A mészégető kemence égésterének legnagyobb részét földbe süllyesztették. Falát (tufa)kövekkel rakták. A kör alakú kemencében tűzteret alakítottak ki, ennek tetején boltozatos égetőteret emeltek. A kemence tetejét nyitva hagyták, hogy a mészkövet betehessék. A tűztér körül befelé a nagyobb darabokat, a fal felé a kisebbeket rakták kör alakban. Ahogy haladtak a sorokkal egyre feljebb, úgy szűkítették a kör átmérőjét. Miután megtöltötték, felső részét boglya alakúra púpozták. Egy kemencébe 200-400 mázsa mészkövet helyeztek, ennek kb. fele lett mész. A kemencét fával fűtötték, általában 3-4 napig, fokozatosan emelve a hőmérsékletet 900 Celsius fokig, amikor megindult a fehéren izzás, a "mészkő kiégése", hevítése. Egy kemencéhez kb. 13-25 köbméter fára volt szükség. Égés után a kemencét hűlni hagyták, a meszet csapadéktól védett helyen tárolták a szállításig. Bakonybélben utoljára Sekk István, Másli Károly és Pék Ferenc égettek meszet, az 1990-es évek elején. (...)" (A kihelyezett információs tábla szövegének részlete)

Ezután a kék jelzés már Bakonybél fölé ér. Végigmentem, egészen addig, amíg a kerítések el nem fogytak, és jobbra egy fahídon átsétáltam a patak felett. Ezután jobbra visszafordulva hamarosan pár információs tábla következett, majd jobbra egy kapun (fahídon) át fel lehet menni az egyik vendégház bejáratához - ott van a bélyegző. A rikító sárga falú épületet hamar meg fogod látni :-) 

Hamar elértem Bakonybélt, így lepakoltam a szállásomon, és még elrohantam (na jó, elvánszorogtam :-) ) megnézni az aznapi utolsó vetítést a Pannon Csillagdában. Az állandó kiállítás az űrkutatás történetén visz végig - az első csillagászoktól a Hubble űrteleszkópon át a marsjárókig. Van bőven olvasnivaló, de mindenre nem maradt időm - ha rendesen körbe akarsz nézni, legalább két órát szánj rá!

20170415-78-PannonCsillagda

20170415-81-PannonCsillagda

20170415-84-PannonCsillagda

Ezt a fotót pedig a lépcsőházban sorakozó, csillagászati témájú fotók között láttam meg a falon:

20110310_discovery1.jpg

Ladányi Tamás: A Discovery Bakonybél felett

Visszafelé útban pont nyitva találtam a monostori templom ajtaját, így beugrottam egy fotóra még gyorsan:

20170415-88-MonostoriTemplom

Ezután visszatértem a szálláshelyemre. A Bakony Hotelben nem csak szállást, de vacsorát és reggelit is kaptam. Az épület nagyon szép, a szobám viszont elképesztően rosszul hangszigetelt volt, így este tízig egyszerre hallhattam a szomszéd szoba történéseit és azon túl egy billiárdozó családot. Szerencsére tíz óra után már elcsendesedett mindenki, így az én hihetetlenül programdús napom is véget ért. 

20170415-75-PannonCsillagda

Ezt a szakaszt 2017. április 15-én jártam be. Ha azóta változás történt, kérlek, írd meg hozzászólásban. Köszönöm!

Úrkúttól Városlődig

Ez egy rövidebb szakasz lett, de egyáltalán nem bántam meg, mert mindkét település bőven kínált látnivalót. Rövid séta őskarszttól erdőn-mezőn át Sobri Jóskáig és még tovább!

Úrkúton a falu közepén tett le az Ajka felől érkező busz. A kéktúrás kocsma ablakában pecsételtem, aztán elindultam a táblák útmutatása szerint a legszebb látványossághoz, a Csárda-hegyi őskarszthoz.

fovarosi.blog.hu: 20170402-13-Urkut-CsardahegyiOskarszt - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20170402-15-Panorama - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20170402-26-Urkut-CsardahegyiOskarszt - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20170402-28-Urkut-CsardahegyiOskarszt - indafoto.hu

A Csárdahegyi őskarszt Úrkút belterületének keleti szélén található. Területe 2,2 hektár. A földtani természetvédelmi területet, melyhez hasonló kőtájat Európában nem találhatunk 1953-ban nyilvánították védetté. Megtalálásában a mangánérc bányászatnak nagy jelentősége volt. A XIX. században a Csárdahegyi erdőkben gyűjtött fekete köveket a tapolcai cserépkályhások csempék festésére használták. Kutatások és feltáró fúrások 1917-ben az akkori Zichy birtokon kezdődtek, majd 1920-ban megkezdődtek a kitermelések is. A Csárdahegy külszíni fejtésre alkalmas mangánkészletét kibányászták és a védett terület kivételével rekultiválták. A kézi fejtésnek köszönhető, hogy az eredeti karszt formációk megmaradtak. A vörös, sárga, zöldesszürke karsztkövekben krinoidák, gastropodák, szivacstűk kőházai találhatók. Különös helyi nevezetesség az itt található "Rhynchonella urkutica" a jurában élt karlábú mészváza, amely szintjelző ősmaradvány. Több, mint 100 millió évvel ezelőtt ezen a helyen trópusi klíma uralkodott. Éppoly karsztos felszínt lehetett látni, mint Kubában, Dél-Kínában. Ezidőtájt a jura korszakban a Bakony területén tenger hullámzott, amely a felső jurában elsekélyesedett. Üledékei a mészkő, agyagos és tűköves mészkő, mészmárga. A tengermelléki kúpkarszt 20-25 m mélységű karsztos tömbjeikre települt az oxidos és karbonátos mangánérc az úrkúti Csárda-hegyen. (Részlet az erdei tanösvény táblájáról, sokkal több infó a helyszínen elérhető.)

Ezután a kék egy másik ágon elhagyja a területet, és néhány ház után Úrkutat is. Két kerítés közé értem, ezután már lazábban fásított terület jött. A fák között piros-fehér-fekete tollazatú harkályokat láttam, de lefotózni nem tudtam őket. Szerencsére az éledező természet így is sok lehetőséget kínált a fotózásra:

fovarosi.blog.hu: 20170402-35-Viragzas - indafoto.hu

Egy rétnél van egy jobb, majd bal kanyar, ezután - az ingoványosabb részt elhagyva - meredekebb lejtésű szakasz jött fiatal fák között. Egy ívesen kanyarodó, töltésre emelt földút keresztezése után már enyhül a meredekség. Egyszer csak egy őz maradványai kerültek elém - akármi is ette meg, a körömpörköltöt nem ismeri. Ezután enyhébb lejtéssel, egészen fiatal erdőben folytatódott az utam, míg leértem egy tisztáshoz. A végében egy öreg fa tövében le is lehet ülni egy padra. Pár lépés kitérő csak a Vörös-szikla, ami amúgy nem egy nagy szám:

fovarosi.blog.hu: 20170402-44-VorosSzikla - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20170402-42-VorosSziklaFele - indafoto.hu

Ezután egy viszonylag eseménytelen, hosszabb szakasz jött: néhány kilométert egy kavicsszórt erdészeti úton kell végiggyalogolni. Aztán egyszer csak házak közé értem, és pár száz méterrel később két vezeték futott át a fejem fölött. Az utolsó pillanatban vettem csak észre a dróton végigsuhanó fiatalokat - ez már a Sobri Jóska élménypark drótkötélpályája volt:

fovarosi.blog.hu: 20170402-46-SobriJoskaKalandpark-Megazipline - indafoto.hu

Az élményparkba be is néztem (900 forint volt a belépő, térkép nagyban itthonlapjuk itt). Bent van egy csomó ingyenes, meg egy csomó fizetős játék lehetőség, tinédzser gyerekek és felnőttek is szórakozhatnak itt. Van a bejáratnál egy kis önkiszolgáló étterem is, a tó közepén levő szigeten nyáron pizzéria működik. Van állatsimogató, bobpálya, fák közötti mászópályák, faházak, kicsiknek kisvonat - több tucat kisebb játék. 

Az élménypark után a jelzés átmegy a vasúti pálya alatt, majd a túloldalon jobbra visszakanyarodik. Pár perc múlva elértem Városlőd-Kislőd vasútállomást a rakodóval. A vasútállomás még működik, de a rakodó terület a sínek hátsó oldalán már csak egy urbex kalandra hívott a romok közé:

fovarosi.blog.hu: 20170402-67-Varoslod-KislodVasutallomas - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20170402-73-Varoslod-KislodVasutallomas - indafoto.hu

Ezután néhány kilométer séta volt az út mentén Városlőd. Odaérve maradt még időm egy részleges nézelődésre is. 

A Bakony szívében, az erdő övezte Torna-patak völgyében helyezkedik el a jelenleg mintegy 1500 lakosú, szép természeti környezetű és tiszta levegőjű község. A település kulturális élete igen élénk: német nemzetiségi néptánccsoport, négyszólamú vegyeskar működik, minden évben megrendezik a "sváb bált". A falu történetét, hagyományait a Német Nemzetiségi Tájház mutatja be. Látnivalói közül kiemelkedő a község kálváriája, templomai és a városlődi keramikagyár bemutatóterme. A község fekvése, természeti adottságai lehetővé teszik a pihenésre vágyók kikapcsolódását.

A község neve 1240-ben jelenik meg először oklevélen, ekkor a lakosságnak a Veszprémben épült Szent Katalin-apácakolostor számára kellett adót fizetnie. 1340 körül épült az a karthauzi kolostor, amelyben a híres Érdy-kódexet készítette a karthazuzi névtelenként emlegetett kódexíró. A kolostort 1554-ben lerombolták, nehogy török erősség váljon belőle; így a falu csaknem teljesen elpusztult a hódoltság éveiben. A vidék többi településéhez hasonlóan Városlőd is a XVIII. század elején épült újra. Először bajorok telepedtek le a nyugati, pillének nevezett részen, majd az északi területet frankok népesítették be. A bajorok üveghutát létesítettek itt, és annak megszűnése után, 1762-ben épült össze a két település. 1830 körül Stingl Vince és Károly kőedényüzemet alapított Városlődön, amelynek termékei hamar népszerűek lettek a környéken. A második világháborúban a falut kétszer is bombázták, a házak jó része megsérült. A 20. század második felében a település újra fejlődésnek indult. 

fovarosi.blog.hu: 20170402-80-Varoslod-Uveghuta - indafoto.hu

Üvegolvasztó kemence egyszerűsített modellje a régi Huta téren

fovarosi.blog.hu: 20170402-82-Varoslod-IglauerPark - indafoto.hu

Ma is működik nyaranta a szépen felújított erdei iskola, ma Iglauer Park néven működik. (honlapjuk itt, tel: +36 (88) 240-021 és (70) 337-1558).

fovarosi.blog.hu: 20170402-85-Varoslod-RomKatTemplom - indafoto.hu

A katolikus templom

fovarosi.blog.hu: 20170402-89-Varoslod-Golya - indafoto.hu

Megjött a gólya is

fovarosi.blog.hu: 20170402-94-Varoslod-Kalvaria - indafoto.hu

Ha van időnk a vonat indulásáig, másszunk fel a Kálvária dombra. A stációkat rendszeresen újrafestik, és szép kilátás nyílik a falura.

Ezután már meg kellett szakítanom a nézelődést, ugyanis indult visszafelé a vonatom. Az első vonat Veszprémig, a második a Déli pályaudvarig vitt.

fovarosi.blog.hu: 20170402-99-Veszprem-Vasutallomas - indafoto.hu

Így ért véget ez a szép időben, az éledező természetben eltöltött jó kis hétvége.

Ezt a szakaszt 2017. április 9-én jártam be. Ha azóta lényeges változás történt, kérlek, hozzászólásban jelezd. Köszönöm! 

Balatonhenyétől Nagyvázsonyig

Hajnali párába burkolózó kis falutól egy erdei iskolán át Kinizsi Pál váráig tartott ez a túranap, rengeteg látnivalóval és bő vizű forrásokkal fűszerezve. Fotós beszámolóm.

Mivel Nagyvázsonyba még időben el akartam érni, jó korán felkeltem, és reggeli nélkül neki is vágtam az útnak. Az Akácfa utcából kiérve jobbra fordultam, felfelé haladva pár ház után el is hagytam a falut. Az utolsó utca tetején balra, majd egy kőfaragó telepnél jobbra kanyarodva egy domboldal kapaszkodóján találtam magam a K és a P jelzés közös szakaszán, ahonnan visszanézve csodás panoráma tárult elém: a kora reggeli halvány fényben párában úszott az egész völgy!

fovarosi.blog.hu: 20160828-04-BalatonhenyeFelett - indafoto.hu

Tovább

Diszeltől Balatonhenyéig

Diszelen már viszonylag korán elhagytam a szállásomat. Besétáltam a falu nem túl nagy kínálatú élelmiszerboltjába, aztán az aszfaltúton visszatértem a K jelzésre. A jelzés is ezen az aszfaltúton halad egy rövid szakaszon, majd balra lekanyarodik egy nemzeti parkos táblánál. Van rajta jelzés, de eléggé felgazosodva. Ezután jött a túra legproblémásabb szakasza. Az egyik telektulajdonos 5-10 házilag fabrikált táblán hirdeti, hogy az az út az ő magánútja, még a turistajelzéseket is - úgy, ahogy - lekapargatta. De másfele nincs új jelzés, így egy kurvaistenbasszameg üdvözlés mellett maradtam ezen az úton.

Update: Azóta megváltozott az útvonal, most már nem kell a telektulajdonosokkal vitázni, bővebben ld. itt!

utvonalvaltozas-201705-csobancszentbekkala.jpg

Feljebb nagyon elhanyagolt, gazos útszakasz jött rengeteg csalánnal, benőtt ösvénnyel. A jelzéseket is keresni kell, errefelé ritkábbak. De legalább a lassabb tempómban összetalálkozhattam ezzel a cuki zöld busszal:

fovarosi.blog.hu: 20160827-08-Kukuc - indafoto.hu

Tovább

Badacsonytól Diszelig

Három hegyen át, így csodálatos panorámákkal teli ösvényeken visz az út Badacsonytól az Országos Kéktúrán: a Balaton-felvidék boraitól vulkáni kúpokon át kilátókig és egy mosogató csapteleppel felszerelt napelemes kutyaólig élvezhetjük a programot.

Csütörtökön munka után autóval mentem fel Budapestig, majd onnan a Kék Hullám nevű, egyszerre sebes és InterCity (!) vonattal Badacsonyra. (Nem, a vonat nem a Balatonba fulladtak emlékét őrzi.) A hegy oldalában volt a szállásom, a Kisfaludy utcában található Majsa Irén vendégházban. (Egyszerű berendezésű, rendszerváltás előtti időket idéző szállás, egy éjszakára ott aludni tökéletes, de luxust ne várj.)

Pénteken olyan korán felkeltem, hogy már a napfelkeltéről is tudtam képeket készíteni. A ház teraszáról szép a kilátás, a Balaton túlpartja még hajnali ködben úszott. Azért ilyen mozi mellett reggelizni sokkal jobb, mint egy bárgyú politikai műsor mellett! 

fovarosi.blog.hu: 20160826-06-BadacsonytomajHajnalban - indafoto.hu

Tovább

Tapolcától Badacsonyig

Tapolca után az Országos Kéktúra egyik legszebb ágát jártuk be, a Szent György-hegy bazaltoszlopaitól és csodás fehérboraitól a Szigligeti várból nyíló csodás panorámáig. A Balaton felett is van élet, ha arra jársz, ne hagyd ki!

Tapolcát az előző nap délutánján már bejártuk (lásd itt), így másnap reggel a szállás elhagyása előtt már csak a szomszédos katolikus templomba ugrottam be egy-két fotóra a Malom-tó felett. 

fovarosi.blog.hu: 20160710-002-Tapolca-KatTemplom - indafoto.hu

Tipp: A tó partján a kifolyók valamelyikéből még töltsük meg vizes palackjainkat!

Tovább

Vállustól Tapolcáig

Fantasztikus kilátás a Balatonra, fosókaszilvázás a nyárban, egy rózsaszín csillámpóni és egy korláton ülő királykisasszony - szürrealista szépségideál képe rajzolódott ki előttünk a Vállus-Tapolca szakaszon. És még Tapolcát is megnéztük, barlanggal és Y-házakkal. 

Mint az előző poszt végén említettem, a jobb térdem fájni kezdett a múltkori túrázás végén, így meg kellett szakítanom a túrázást Vállus faluban. Így innen folytatódott a túrázás egy pihenő után. Ezúttal egy barátom is elkísért, így ketten sétáltuk végig ezt a szakaszt, és a következőt is.

Tapolcáról egy reggeli busszal mentünk át Vállusra, ahol a csinos kis buszmegállót már ismerősként köszönthettem. Innen a falu kis utcáin át indult a jelzés. Az utolsó házak után, a temető mellett még egy szántóföld jött, aztán hamarosan bevettük magunkat az erdőbe. Itt figyelni kell a jelzést, mert vannak elágazások! Az erdő végén kiérünk egy hétvégi házas, pincés, szőlős területre. Az autóút keresztezésénél balra pillantva a megyehatár tábláját pillanthatjuk meg, jobbra annak a busznak az egyik megállója van, amelyikkel reggel átjöttünk Tapolcáról. Később találtunk egy hatalmas bokrot utunk mentén - én ezt a gyümölcsöt úgy ismerem, hogy "fosókaszilva" :-) 

fovarosi.blog.hu: 20160709-10-Szolosben - indafoto.hu

Tovább

Keszthelytől Vállusig

Fantasztikus körpanoráma a Balaton közeléből, piknik a Nagy-mezőn, séta a Balaton-Felvidék erdeiben, és érkezés egy csinos kis falusi basztopphoz - a Keszthelytől Vállusig tartó szakasz nem túl hosszú, de annál változatosabb volt.

Keszthelyen a vasútállomás mellett épült egy egész jól kinéző buszpályaudvar is. Normálvájze a vasútállomáson van a bélyegzés, de onnan az állomás felújítása miatt áthelyezték, és talán nem is kerül vissza.

Így én a buszpályaudvar mellett és a vasúti pályaudvar előtt található Vén Bakter Söröző könnyűszerkezetes óriásbódéjában találtam rá. Nagy városnézésre nem volt most időm (később bepótoltam), de azért a Helikon park közepére benéztem:

fovarosi.blog.hu: 20160522-04-HelikonPark - indafoto.huMilyen jó név már, hogy Festetics Tasziló? Ha lesz egy tacskóm egyszer, tutira így fogom hívni. 

Tovább

Hévíz, Keszthely, Badacsony: balatoni látnivalók a vízparton túl

A kék túrázásom kapcsán is elvetődtem Hévíz és Keszthely környékére, majd egy látogatás kapcsán is visszavitt a kedvem (és a MÁV) a Balatonhoz. Mit csinálhatunk errefelé, ha már eleget fürdőztünk, vagy ha rossz az idő, és nem tudunk fürdeni? A környék rengeteg látnivalót kínál a vízparti lángososon és a szomszéd törülközőn magasodó sörhason túl is!

Jászárokszállás zöld vasúti pályás állomásáról indultam neki, hogy több átszállással, és egy időutazásnak is beillő első osztályú kocsi megtekintésével terhelve késő estére megérkezzek Hévízre. A város felső végén, a Corner Vendégházban szálltam meg: reális áron egy pazar méretű házban, gyönyörű kerttel, zárt parkolóval ellátott helyen. (Egyetlen hátránya a helyszínnek, hogy ez Hévíz legutolsó háza a domboldalban, így gyalog elég messze van innen a fürdő. Autóval vagy biciklivel érkezőknek ilyen gondjuk nincsen persze.)

Szombaton Hévízen néztem szét jobban, vasárnap a rosszabbnak mondott idő miatt Keszthelyen városnézést terveztünk, hétfőn délelőtt pedig Badacsony környékén bóklásztam egyet.

Szombat tehát Hévízé lett. Mielőtt bementünk fürdőzni, jártunk egyet a környéken. A Festetics fürdőházzal szemben indul a Hévízi-csatorna, ami kábé a tó "lefolyója". Ennek mentén sétáltunk egyet. A Castrum kemping elhagyása után nem sokkal egy zúgóhoz érkeztünk - ez a terület "olcsó strandja", kellemesen meleg vízzel, és tilosban fürdési lehetőséggel: 

fovarosi.blog.hu: 20160702-10-Heviz - indafoto.hu

Tovább

Zalaszántótól Keszthelyig

Középkori templomtól a cukin araszoló kis hernyón és a rezi várból nyíló fantasztikus panorámán át egy több száz éves csárdáig sorakoznak a látnivalók az Országos Kéktúra Zalaszántó - Keszthely szakaszán. 

A zalaszántói kempingben kivett szobámat elhagyva végigsétáltam a falut. A Kotsy-vízimalom csak 10 órakor nyit (nyitva: március 12 - október 16 között hétfő kivételével naponta 10 és 17 óra között, kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, a teljes árú belépő 500 Ft, a kedvezményes 400 Ft, a gyermek jegy 300 Ft. Infó: +36 (87) 555-291, bfnp@bfnp.hu), én viszont 9-kor már ott álltam előtte. Úgy döntöttem, nem várok egy egész órát, hogy kinyisson, így csak kívülről néztem meg:

fovarosi.blog.hu: 20160521-04-KotsyVizimalom - indafoto.hu

Tovább

Sümegtől Zalaszántóig

A Közlekedési Múzeum egyik méretes kincsét is érintve, működő és romba dőlt erdészházakon át ,medvehagyma illatú ösvényen sétálhattam Sümegtől Zalaszántóig, középkori várromtól buddhista sztúpáig terjedő látnivalók között. 

fovarosi.blog.hu: 20160520-01-DeliPu - indafoto.hu

Egy reggeli vonattal indultam a Déli pályaudvarról Tapolca felé, ismét megcsodálva a vasúti kocsi belső terének csodálatosan rózsaszín színvilágát, ami a Família Kft. sorozat lakberendezői világát idézte fel bennem.

fovarosi.blog.hu: 20160520-02-Tapolca - indafoto.huA tapolcai vasútállomáson lehet megnézni az 1999-ben balesetben megsérült M61.004 NOHAB mozdony első részét. Ez korábban Budapesten a Közlekedési Múzeum egyik dísze volt.

Tovább

Sümeg

Sümegen fantasztikus hangulatú szállást találtam: a Capári Lovasiskola egy barokk kori istálló körül épült ki a vár tövében:

fovarosi.blog.hu: 20150919-01-Varistallo-CapariLovasiskola-670 - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20150919-03-Varistallo-CapariLovasiskola-670 - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20150919-04-Varistallo-CapariLovasiskola-670 - indafoto.hu

Az istálló az 1700-as években épült, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök idejében. Hajdanán a püspökség lovait, parádés kocsijait és egyben a takarmánytárolást szolgálta. Ma lovasiskola, lovas tábor működik itt, így lent ma is lovakat tartanak, az emeleti szinten pedig a fenti képeken is látható szálláshelyet alakították ki. És kábé több antik és non-antik holmi van itt összehordva, mint a Nagykőrösi úti piacon. 

Tovább

A Szajki-tavaktól Sümegig

Napfelkelte a tavaknál, bélyegzés a füzetbe, és csodás giccsek Sümegen - 30 kilométer változatos tájakon át, a Szajki-tavaktól Sümegig.

Reggel ismét viszonylag korán, 7 óra körül elindultam, közel 30 km várt várt rám. A Szajki-tavak központját elhagyva, a fák között kelt fel a nap: 

fovarosi.blog.hu: 20150918-03-SzajkiTavak-670 - indafoto.hu

Egy behajtani tilos táblánál jobbra volt egy töltés, a tetején földúttal, itt felsétáltam, így a reggeli nap fényében tárult elém a legalsó, elmocsarasodott tó látványa:

fovarosi.blog.hu: 20150918-05-SzajkiTavak-670 - indafoto.hu

Tovább

A Szajki-tavak

A Kádár-korszakban élte fénykorát, de ma is gyönyörű a gátakkal felduzzasztott mesterséges tavak sorozata. Van belőle strandolós, horgászkodós és vizimadarakkal teli mocsaras változat is. Egy nap a Szajki-tavaknál.

Az előző napi 35 kilométeres túra után, 2 vízhólyaggal a lábamon jól esett egy pihenőnap a Szajki-tavaknál. Érdemes a nyári szünetben jönni, ekkor több büfé, étterem is nyitva van. Az alsó végen van a "központ", itt van vendéglátás (nyáron), az erdészet vadászháza és egy kis kemping is. Az itteni tóban lehet fürdeni is egyet, a felette levő tavak pedig a horgászokéi. Szállás ügyében érdemes megnézni a www.szajkitavak.hu oldalt is.

fovarosi.blog.hu: 20150917-09-SzajkiTavak-670 - indafoto.hu

Tovább

Sitkétől a Szajki-tavakig

1 nap alatt 35 kilométert tettem meg, csodás tájakon át. Napfelkelte Sitke mellett, erdész sírja az erdőben, óriási fa matuzsálemek maradványai, erdészházak, egy felhagyott vasútvonal és persze a végén naplemente a tavaknál. Fárasztó, de élményekben gazdag nap volt. De azt ma sem tudom, hogy Sitkén a búsuló Jézus szobra alatt miért sorakozik többek között 3 dobókocka, egy létra és egy koponya?

Sitkét már kora reggel elhagytam, így a felkelő nap fényében csodálkozhattam rá, hogy a kastély előtti oszlopon vajon miért vannak dobókockák, koponya és létra? Ha valaki tudja (kép itt), írja meg kommentben! A kastély amúgy gyönyörű, a Nádasdy gombóc szilvalekvárral nagyon finom a történelmi hangulatú, vastag boltívekkel épített étteremben - és nem is drága! A kápolna felett visszatértem a K jelzésre. Hamarosan elhagytam a falut, és a szőlösök mellett az alginitbánya halmait is. Ilyen szép volt a felkelő nap fényében sétálni:

fovarosi.blog.hu: 20150916-09-SitkeUtan-670 - indafoto.hu

Tovább

Sárvártól Sitkéig

Rövid kis túraszakasz: Sárvár központjától a tavak között, majd a Haraszti-erdőben bandukoltam át a szomszédos Sitkére. 

Négy vonattal jutottam el Jászberényből Hatvanon, Budapest - Keleti pályaudvaron és Győrön át Sárvárra. Ezzel el is ment a nap jó része. Sárvárt korábban már bejártam, de a tavak között még nem jártam. Szép úton vezették ki Sárvárról a K jelzést.

fovarosi.blog.hu: 20150915-05-Sarvar-670 - indafoto.hu

Tovább

Sárvári városnézés

Azt hiszem, máshol még nem állítottak szobrot egy építészeti díjnak. Sárvár nem csak fürdőzési lehetőséget kínál, de vára és arborétuma is megér 2-2 órát.

Eredetileg nem volt betervezve, de végül rátettem a programra még egy napot. Előző délután, a  nap végén betértem a vár közelében található Tourinform irodába (Várkerület 33/c), ahol kaptam egy szálláshelyes prospektust. Ebből nekiálltam végigtelefonálni a szóba jöhető szállásokat, aztán találtam is egyet. Kicsit drágább volt, kicsit messzebb volt a központtól, és nem kicsit ízléstelen volt az az újgazdag giccs, ami az előtérben fogadott, de arra azért jó volt, hogy beüljek egy kád vízbe, kiáztassam magam, és éjszaka aludjak egy jót.

fovarosi.blog.hu: 20150822-02-Sarvar - indafoto.hu

Tovább

Szelestétől Sárvárig

Megtudtam, hogy kéktúrázni autóút csomópontjában is lehet. Gyolyó lyuggatta fák, a hetvenes évek legtutibb templom kerítése, véletlenül sem rímelő versikék, és horrorisztikus törpék is felbukkantak az út mentén.

Szelestén a főutcán halad végig a K jelzés. A település déli végénél ez a főút elkanyarodik, a jelzés viszont egyenesen megy tovább, abban a kereszteződésben, ahol egy romos épület, az egykori Kőris Csárda (Horváth Csárda) áll. Az épület mellett egyetlen táblán foglalták össze, hogy csárda és fenyőfa is eladó - micsoda kombináció! Az épület jobb oldali végén még halványan ott van a falon az Állami Biztosítós Gábriel figura, és egy Casco felirat is:

fovarosi.blog.hu: 20150821-03-KorisCsarda - indafoto.hu

Tovább

Az Ablánci-malomcsárdától Szelestéig

Egy vadászlesen ülve nézni, hogy hogyan nő a fű - nincs is ennél pihentetőbb dolog a világon. Csak be ne tévedjünk a Bárnevolna majorba.

Mivel szállást a környéken csak Bükfürdőn találtam, onnan kellett visszatalálnom az elhagyott kék jelzésre. Az éjszakát egy háromcsillagosnak kategorizált, részben felújított, de még mindig nem elég jó apartman hotelben töltöttem, sajnos új döntöttem, hogy reggelit is kérek. Meglehetősen híg kávéval öblítettem le a Metro áruházak legolcsóbb felvágottait és sajtjait, majd esőkabátot húzva, esernyő alatt elindultam. Az eső sose tántorítson el, kedves túrázó: eddig még mindegyik elállt, csak idő kérdése! Busszal bejutottam Bük közepéig, onnan az út mentén gyalogoltam vissza a kék jelzésig.

Az Ablonci-csárdánál már előző nap bélyegeztem, utána még legyalogoltam azt a kábé fél-egy kilométeres szakaszt is, ami után a jelzés megindul a "hegynek", itt: 

fovarosi.blog.hu: 20150820-01-KekLeagazik - indafoto.hu

Azt nem igazán értem, hogy miért kell a kék jelzést egy aszfaltútra kiterelve vezetni. Ha már milliárdokat költöttek a felújítására az elmúlt években, nem lehetett volna ennek a rövid szakasznak egy fák között vezető ösvényt vágni? 

Tovább