Várrom, tető, hegy... indulj!

Kéktúra

Bakonybéltől Zircig

2017. július 15. - fovarosi.blog.hu

Másfél napos túrázásom során felfedeztem Bakonybél monostorát, egy denevérek lakta barlangot, egy kivágott erdőt, egy postásra váró mókust, és forrás vize fiatalított meg Zirc előtt.

Bakonybélen nem keltem korán, ráérősen megreggeliztem, aztán kijelentkeztem a szállásomról. Tudtam, hogy nem kell rohannom, mert az ünnepi időszak miatt csak 11-kor nyitott a monostor arborétuma.

20170416-04-Bakonybel-Monostor

Szeles, borús, hideg idő volt, így először a templom bejáratához húzódtam be. Aztán a mise után kinyitották végre az arborétumot, így ott is sétáltam egy kört. Annyira nem nagy a területe, és egy hosszú U alakban szépen körbe is lehet sétálni, úgy háromnegyed óra alatt kényelmesen körül lehet járni. Fentebb, belépéskor egy kis fűszerkert fogad, majd a farakások mögött kezdődik egy murvával felszórt út, azon lehet körbejárni. Az egész a bencéseké, akik 996-ban jutottak el először Magyarországra, Pannonhalmára. A Szent Márton monostor a 13. század első felében élte első fénykorát. A 16. században a korábban még központi szervezet nélkül működő bencéseket Tolnai Máté apát szövetségbe (confoederatio) tömörítette. A törökdúlás után 1639-ben indult újra a rend, a 17. században bencés központ volt Bakonybélen, Dömölkön, Pannonhalmán és Tihanyban is. Aztán jött II. József, aki feloszlatta őket is. 1802-ben azzal a feltétellel alakulhattak csak újra - immár I. Ferenc császár idején -, hogy gimnáziumi tanítást vállalnak. Bencés oktatás folyt a 19. század során Győrben, Sopronban, Kőszegen, Pápán, Esztergomban, Komáromban. A második világháborút a pannonhalmi központ a vöröskeresztes védelemnek köszönhetően jól átvészelte, de az államosításokat már nem: csak Pannonhalmán és Győrben maradt meg iskolájuk, és ez csak a rendszerváltással változhatott meg. 

20170416-20-Bakonybel-MonostorSzent István 1018-ban alapította a Szent Mauríciusz tiszteletére szentelt bencés monostort. (...) Az alapításról keveset tudunk, az bizonyos, hogy Szent Gellért 1023-ban vonult vissza a királyi udvarból a béli remeteségbe, így ekkor már állt a monostor. A 16. században a török hódoltság idején a szerzetesek elhagyni kényszerültek a birtokot, így a terület elnéptelenedett, az épületegyüttes állaga leromlott. A bencések 1696-tól kezdődően tértek vissza Bakonybélbe, így a 17-18. század fordulóján újraalapították a monostort. A templom alapkövét 1750-ben tették le, majd felépült a kolostor is, és 1754-ben a felszentelésre is sor került. II. József rendelkezései megakasztották az építkezéseket, 1787 után mintegy 15 évre lakatlanná vált az épületegyüttes. 1802-ben I. Ferenc királynak köszönhetően alapíthatták másodszor is újra a rendet. A 19. századtól kulturális központtá kezdett alakulni a település, miután ide helyezték a bencés rend novíciusait, a bölcsészeti tanfolyamot, és a rendi tanárképzőt. 1950-ben a bencéseknek harmadszor is el kellett hagynia a kolostort, mely ezután szociális otthonként működött. A kertjét elhanyagolták, egy részét pedig elidegenítették (Pajta-rét, Borostyán-kút). 1998-ban alapíthatták csak újra. A közösség azóta folyamatosan működik. és igyekszik folytatni a hagyományokat, óvni az örökséget. (Az arborétum egyik információs táblájának szövege)

 A monostor honlapja: http://www.szentmauriciusz.hu/

20170416-10-Bakonybel-Monostor

20170416-18-Bakonybel-Monostor

20170416-19-Bakonybel-Monostor

Ezután visszasétáltam Bakonybél főutcáján, egy kis ábécében vettem némi enni- és innivalót, aztán elhagytam a főutat arra, ahol a K, a S és a Z+ jelzés együtt halad. A Száraz-Gerence völgye jó névnek tűnt: egy kiszáradt patak medre mentén sétáltam tovább.

20170416-25-SzarazGerenceItt csak egy apró megjegyzés arról, hogy mennyi hiba van a néhány éve kihelyezett kéktúrás irányjelző táblákon. Nézd meg a Száraz-Gerence táblát. Azokat a helyszíneket is a kék jelzésen levőknek mutatja, amik nem is esnek a kék túra vonalára. Bakonybélt jobbra jelöli, miközben a bakonybéli Gerence-fogadót balra. (Jobbra is vissza lehet menni Bakonybélre, de nem a kéken, hanem a kék után a kék négyzet és zöld négyzet közös szakaszán. De ezt a tábla nem említi.) 

Először a Z+ hagyja el az utat, majd a K. Itt tettem egy kitérőt: tovább mentem a sárga jelzésen, azaz maradtam az aszfaltúton. Úgy egy kilométerrel arrébb, ahol megszakad a szalagkorlát, ki kell térni balra, fel a hegynek. Ezen a sárga barlang jelzésen kell még pár száz métert felmenni. Közben láttam egy vidám kis vörös róka komát is: valamit nagyon nézett a fűben, ugrásra készen, felhegyezett fülekkel. De amikor megpróbáltam elővenni a fényképezőgépemet, észrevett, és eliszkolt egy pillanat alatt. Felérve a jelzésen, megérkeztem a Száraz-Gerencei-barlanghoz, azaz a Pörböl-barlanghoz:

20170416-31-PorgolBarlangA vastagpados dachsteini mészkőben nyíló tágas barlang évezredek óta ismert. Térképeken is szereplő másik neve: Pörgöl-barlang. (...) A bejárati rész mennyezetén a triász időszak végi (200 millió év) tenger lagúnáiban élt Megalodus-féle kagylók héjmetszetei mutatkoznak. A kőzetté vált mésziszap megőrizte teknőiket, majd a barlang néhány százezer éve történt kioldódásával ismét láthatóvá váltak. A barlang hátsó kürtőjének felnyílásával agyagos-homokos-kavicsos üledék mosódott be a felszínről. Vörös színe és mésszel cementált rétegei egy, a mainál melegebb és csapadékosabb éghajlatot jeleznek a pleisztocén korban. Régészeti kutatásokat az 1930-as és 1950-es években végeztek benne. Az innét előkerült kő- és csonteszközök tanúsága szerint kedvező fekvését már az "ősember" is felismerte. A későbbi évszázadokban tanya- és menedékhelyként szolgált. Napjainkban denevérek, pelék és különféle ízeltlábúak lakják. 

20170416-35-PorgolBarlang

Ezután a sárga barlang, majd a sárga jelzésen visszatértem a kékre, és hegynek fel elhagytam az aszfaltutat. A K és a Z együtt haladó szakasza a Barátok útján halad, majd felér egy kereszteződéshez. Itt eltévedtem, egy jelzetlen, széles földúton indultam lefelé ott, ahol rengeteg kivágott fa hevert egy réten. Szóval itt nem elkanyarodni kell, hanem a rét felső részén megkeresni a bozóttal felnőtt, eltakart jelzést. De legalább gazdagabb lettem egy állatfotóval, ez nem rohant el előlem, amikor elővettem a fényképezőgépemet. 

20170416-41-Csiga

Ezután jött a túra talán legszebb szakasza. A Barátok útja után a K jelzés egy szélesebb földutat többször keresztezve megy hegynek föl, gyönyörű bükkerdőben. Itt megint felhős, borús idő lett, de a jó magasra megnőtt fák között így is nagyon lélekemelő volt sétálni. 

20170416-43-Bukkerdoben

Ez az út úgy három kilométer után, fent elér egy aszfaltutat, majd ezen a - nem forgalmas - autóút szerpentinjén lehet felsétálni a Kőris-hegy tetejére. A hegycsúcs érdekessége, hogy a ferihegyi repülőtér üzemeléséhez kapcsolódóan ide telepítettek egy polgári légiforgalmi radart is, amelyet legutóbb 2007-ben újítottak fel, és amely a HungaroControl-hoz tartozik:

20170416-48-KorisHegy

A Vajda Péter-kilátó nagyon meredek lépcsőkkel épült, óvatosan menj fel, és még óvatosabban gyere le! A kilátó sajnos már nem elég magas, a környező fák magasabbra felnőttek. A tövében van néhány pad és asztal is kitéve. Itt csak nagyon rövid időre ültem le, mert szinte jeges, hideg szél fújt, hamar átfáztam, így némi étkezés után el is indultam lefelé. Az első pár száz méteren nagyon meredeken szakad le a hegyről az út, de utána ellaposodik. (A meredekebb rész tövében figyeljünk, hogy a kék jelzésen maradjunk, ne tévedjünk át a pirosra.) Mielőtt leértem volna a Kisszépalma-puszta nevű tisztásra, volt egy nemrég letúrt földes szakasz is, az nagyon saras volt. De így legalább megvolt az az érzés, hogy 1-1 kiló sárral a két cipőmön én vagyok a Birodalmi Lépegető. 

Itt is tettem egy kis kitérőt, megkerestem a Bödön-kút nevű vízforrást a zöld kör jelzésen. Nem tagadom le a csalódást.

Az ezután következő szakaszon, a szépalmai erdőben egy csomó fa csonkot lehet látni. Ennek oka van sajnos, mint arról egy elhalványult feliratú, 2006-os tábla be is számol:

20170416-62-Erdopusztulas"(...) A szlavón tölgy (Q. robur ssp. slavonica) főként a történelmi Magyarország déli részén, Szlavóniában őshonos kocsányos tölgy alfaj, elterjedése a sík, jó vízellátottságú vidékekre, az ártéri erdőkre jellemző, melegigényes, kedveli a többletvizet, s eltűri az akár hetekig tartó elöntést is. (...) A fenyőfői községhatárban található, telepített szlavón tölgy állományokban az utóbbi években komoly pusztulás indult el, amely végül is az érintett erdőrészletek letermeléséhez vezetett. A pusztulás alapvető oka, hogy a szlavón tölgy állományokat nem a számukra optimális viszonyokat biztosító termőhelyekre telepítették elődeink. A Bakonyba történő telepítése már a századforduló előtt is megosztotta a szakembereket (...) Az elmúlt évtizedek aszályos időjárása következtében legyengült, fagyönggyel fertőzött tölgy állományokban a 2004-2005. évben bekövetkezett gyapjaspille-tarrágás volt az utolsó lépcsője a kárláncolatnak, amelyet követően júliusban még kihajtottak a fák, de a levelek lisztharmattal történt fertőzése a keringési rendszer összeomlását eredményezte az erdővédelmi szakemberek szerint, amelynek következtében 2006. év tavaszán a szlavón tölgyek nagy része már nem tudott kihajtani, és az erdőállományok mintegy 51,5 ha-on pusztulásnak indultak. A komoly értékveszteés és a balesetveszély elkerülése érdekében a természetvédelmi és az erdészeti hatóság, valamint a Bakonyerdő Zrt. szakemberei a károsodott erdők letermelése és mielőbbi felújítása mellett döntöttek. A jelenlegi állományok letermelése után őshonos, a termőhelyek megfelelő, kocsánytalan tölgy elegyes bükkös erdők létrehozása a fő cél. (...) 
 

Az erdőből nem sokkal később egyszer csak kiértem, és fa kerítések között találtam magam. Ez már a Pajta-dűlő. A kerítések durva fa deszkáin kell nézegetni a jelzéseket - figyelj, hogy ne a K+ jelzésre, hanem a K jelzésre kanyarodj jobbra!

20170416-64-SzepalmapusztaElott

Az elkerített területek jelzik, hogy ez már Szépalmapuszta. Itt nagyon úgy nézett ki, hogy rám szakad az ég, de végül egy kis hideg széllel és húsz csepp esővel megúsztam, nem áztam el. A széles földúton jó tempóban tudtam haladni, így hamarosan lovak számára elkerített legelők jelezték, hogy már a szállás sincs messze. Szépalmapuszta szívében egy tenyérnyi arborétumba is be lehet sétálni, és egy, kívülről egészen jól kinéző szálláshelyet is üzemeltetnek. És van egy nagy kupac szürke marhájuk is.

A Szépalma Hotel és Ménesbirtok honlapja: http://szepalma.hu

20170416-68-Szepalmapuszta

E rövid kitérő (S jelzés) és pihenő után a K és a S jelzés együtt visz tovább. Mehetünk végig az út mentén is, de a magamfajta hardcore ragaszkodók persze kitérnek 5 méterrel arrébb is, ha arra visz a jelzés. Rövid, kb. két kilométeres séta után egy domb tetején feltűnik egy fa vázas antenna torony, ahol jobbra kell eltérni az útról. Így értem be Borzavár falu tetejéhez, az aszfaltúton egy fotó kedvéért még továbbmenve:

20170416-72-BorzavarElott

A faluba beérve, a fenti tisztáson két helyi érdekesség vár megtekintésre. Az egyik egy nagyon felemelő programlehetőség: a jobb oldali, vagy a bal oldali padra leülve megtekinthetünk egy nagy darab követ:

20170416-73-Borzavar

Ettől egy kicsit balra, a tuják rejtekében pedig van egy milleniumi emlékoszlop, fából kifaragva. A faluba beérve először a fentebbi útra tévedtem. Így elhagytam a jelzést, de legalább rátaláltam a falu legtutibb vaskapujára, amin egy rozsdás mókus várja a postást. Rém cuki.

20170416-76-Borzavar

Amúgy úgy kell menni, hogy rátalálsz a falu templomára, majd a templom előtti kanyarban lefelé indulsz az úton, és ezen mész jó sokat. Lejjebb érve van egy kis faluközpont, ott van a bélyegző is. De ha még lejjebb mész az úton, akkor balra lesz egy másik kis "vendéglátóipari egység" is, ott is lehet bélyegezni. Én itt elhagytam a jelzést, mert egy magánszálláson meg is éjszakáztam. Egyszerű kis szálláshely volt, de arra pont tökéletes, hogy lezuhanyozzak, megvacsorázzak, megnézzek egy ócska filmet a tévében, és elmenjek aludni. 

20170417-01-BorzavarBorzavár: a Kőris-hegy tetején a radar, tőle jobbra, előrébb a favázas antennatorony, balra a templom

20170417-10-FiatalitoForrasMásnap már csak egy rövidebb szakasz maradt Zircig. Borzavár szélén még egy szalmabálákból épített húsvéti nyuszi és egy, szintén szalmabálákból épített minyon-páros adott ízelítőt a falusi lét gyötrelmeiből, majd az út felett néhány méterrel egy kis ösvényen elhagytam a falu utolsó épületeit és az aszfaltutat is. Nagyon kellemes, szép erdős rész vitt fel a kék kör jelzésig. Ez több helyen is metszi a K jelzést. Feljebb már nagy fairtás utáni állapotát mutatja a friss telepítésű erdő. Ahol elértem a sípálya területét, ott lementem a sípálya aljához, majd a friss telepítés bozótos fái közé betértem jobbra a kék kör jelzésre. Ezen már csak egy percet kell menni, és ott a Fiatalító-forrás vize, egy pihenőhellyel és néhány meghagyott öreg fával.

Természetesen megtöltekeztem a forrás vizével (+2 életerő pont), aztán indultam is tovább. Zirc első házait elérve egy geológiai bemutatóhelyhez értem ki, ahol a környék geológiáját, bányászatát, az egykori mészégetést mutatják be tablókon, de van focipálya, padok és a kisebbeknek játszótér is. Zirc környékén bányásztak követ, tűzkövet, sót, szenet, bauxitot és mangánércet is. (Ld. még: "Mint a mókus fönn a fán / Az úttörő oly vidám, / Ajkáról ki se fogy a bauxit.)   

20170417-16-GeologiaiBemutatohely

Ezzel beértem Zircre, teljesítve az OKT 8. szakaszát is. Zircen és Hajmáskéren is elidőztem még egy kicsit, az itteni látnivalókról a következő posztban mesélek majd.

Ezt a szakaszt 2017. április 16-17-én jártam be. Kérlek, az azóta történt változásokról értesíts hozzászólásban. Köszönöm!

Városlődtől Bakonybélig

Hölgykő várának maradványai közt reggelizni, patak feletti fahidakon átsétálni, pénzt rejtő likba benézni, és este egy igazi csillagdában mozizni - rengeteg élményt kínál a Városlődtől Bakonybélig tartó Országos Kéktúra szakasz.

Előző este Kislődön, a Takaros Vendéglőben szálltam meg. Nemrég bővítették, így a szobák, folyosók egészen újak, rend van és tisztaság. Viszont az utca felől egy kocsma vendéglátóipari egység működik, a falak pedig borzasztóan áthallásosak, így fél tizenegyig együtt örülhettem a csocsó bajnokság játékosaival. 

Másnap viszonylag korán nekivágtam. Bélyegzés a vasútállomáson, majd Kislőd felső végében egy gyors fotó a tájházról és a kocsmáról (bélyegzőhely!), aztán a vasúti sínek alatt átbújva hamar el is hagytam a falut. A végében még van egy záportározó tó rendszer. Először a kis forgalmú autóúton kellett mennem, míg el nem értem a vasúti sínek feletti hídra. Itt tettem egy kitérőt: rögtön a híd után jobbra a kék L kimegy az egykori Hölgykő-várához. A földúton a szántóföld szélén csak addig kell menni, amíg a fák között el nem éred a patakot, azon ne kelj át, hanem előtte térj le balra. Egy másik földút visz le a völgy aljába, ott kell átkelni a patakon, és már meg is érkeztél egy sziklafal aljába, amiben egy néhány méter mély kis barlang, vagy inkább csak lyuk látható:

20170415-11-HolgykoVara

Innen még lehet feljebb menni, balra fel a csúcsig, vagy balra kitérve, szintben maradva a várfal tövéhez is ki lehet menni egy emléktáblához

20170415-13-HolgykoVaraÓvatos lepillantás az egykori várfal tetejéről

20170415-16-HolgykoVaraVároslőd és Csehbánya között, a Csiga-hegynek nevezett, megközelítően észak-déli irányú kis hegyvonulat északi csúcsán épült a kb. 30x30 méter alapterlületű kis vár. Az alacsony, de meredek domb lábánál a Tarna-patak a dombot északra félkörívben megkerülve folyik. A belső vár teljesen elpusztul, csak egy ciszterna maradványa látható. A keleti oldalon a falmaradványok között kivehető a vár egykori bejárata. A fennmaradt legkorábbi írásos feljegyzések 1240-ben említik Lueld községet, amely évi 400 kéve gabonával köteles hozzájárulni a veszprémi Szent Katalin apácakolostor fenntartásához. (...) A Csákok építhették a falu határában Hölgykő várát, amely a bakonyi erdőispánság egyik központja volt. A várat először az 1321-ben kiadott oklevél említi, melyben "Heugku" várnagya Zuszkur mester, mint királyi megbízott a veszprémi káptalan Jutas birtokába beiktatja. (...) Nagy Lajos uralkodása idején Leweld falu és környéke már ismét királyi birtok volt. Igaz, nem sokáig, mert a király 1364-ben Szent Mihály arkangyal tiszteletére kolostort alapított az akkor még Szent Mihály völgyének nevezett Torna-patak völgyében, és a falut a környező birtokokkal együtt a karthausi szerzeteseknek ajándékozta. A kolostor a rendnek ajándékozott Hölgykő várainak köveiből épült fel." (Részletek az egyik fára felszögezett papírról, a teljes szöveget keresd meg a csúcson!)

A csúcsra felérve vigyázni kell, a meredek falmaradvány tetején nincs korlát! Itt leültem egy kőre, és megreggeliztem. Borús maradt az idő, de néha előbukkant a nap is egy-két percre. Én a csúcson túl, a másik oldalon mentem le, de nem jó az út arra, nagyon meredek és kiépítetlen. Jobb visszafordulni és úgy visszamenni a sziklafal, azaz várfal tövébe, az emléktáblához. Ha ügyesen mászol sziklára, a "barlang" üregébe is be tudsz nézni

A vári kitérő után visszatértem egészen a vasúti sínek feletti hídhoz, itt ugyanis az autóútról letér a kék jelzés, a sorompó után rögtön jobbra kanyarodtam. Itt érdemes figyelni a jelzéseket, ugyanis az útvonal egy kicsit kacskaringósan halad, de bőven van jelzés felfestve, nem tévedsz el. Ennél a fánál már kezdődik is az a rét, amelynek a közepén egy távvezetéket vezettek végig, az oldalában pedig szépen emelkedve halad a jelzés. 

20170415-24-Mezon

A rétről egyszer csak le kellett ágaznom, betérve a fák közé. Itt egyre lejtett a terep, míg a völgybe leérve egy nagy, szétkorhadt fa tövében egy fahídhoz értem.

20170415-27-ElsoFahid

A túloldalán van valahol a Pince-forrás, de én azt nem találtam meg. Egy újabb fahíd jött, a patak egy újabb ága felett:

20170415-28-MasodikFahid

Majd hamarosan elértem a K+ jelzést. Ezután pár lépéssel a kék is letér jobbra, és egy rövidke, meredek szakasszal felvisz egy autóval is járt, szélesebb földútra. Ezen jobbra, és több kilométeren át előre kellett sétálni. 

20170415-35-ToredekArok-RegiVasut

Ez az út a régi Városlőd - Királykapu - Francia-vágás vasút helyén halad, így fokozatos, enyhe emelkedéssel, gyorsan tudtam rajta haladni. A töltéses, kiemelkedő részeknél különösen szép a környező erdő látványa!

20170415-36-ToredekArok-RegiVasut

Ez az út visz fel a Szénpajta nevű rétig, ahová vagy hat irányból futnak be kisebb-nagyobb utak. Itt van esőbeálló, pad, még egy erdei vécé is. 

Innen az út egyenesen visz tovább Németbányára, egy Vadászház érintésével. A falu előtt egy villanyoszlop figyelmeztet rá, hogy a bélyegző itt nem a K, hanem a K négyzet jelzésre esik. Tehát még ne térj ki jobbra, hanem menj be egyenesen Németbányára. Az első házaknál hamar meglátod a bélyegzőt. A faluba nem mentem beljebb, visszasétáltam a K jelzésre. Pár száz méter után egy földutat kereszteztem, jóval feljebb pedig a "régi bauxitszállító" utat. 

20170415-52-PenzLik-SavanyoJoskaRejtekhelye

A Pap-kúti völgy után rátaláltam a K barlang jelzésre, amire kitértem. Jó meredeken indult felfelé, de pár száz méter után kitértem jobbra a P+ jelzésre, az már szintben haladt. (A jelzéseket figyeld, elég halványak!) Így jutottam el ahhoz a "Hajszabarnai Pénz-lyuk" barlanghoz, ahol a sztori szerint az egyik betyár rejteke volt:


20170415-56-PenzLik-SavanyoJoskaRejtekhelye"Az Öreg-Bakony egyik legrejtettebb fekvésű barlangjának neve talán onnét ered, hogy a környékbeli népek képzeletvilága kincset őrző üregnek tartotta. Ha aranyat nem is, de geológiai kincset valóban rejteget a Pénz-lik. A szűk bejárat után egy jókora terem nyílik, ahová csak létrán lehet leereszkedni. E tektonikusan összetört zóna alatt a barlangkutatók egy mélyebb szintet is feltártak. A nagyon lapos, csak hason kúszva járható termek ("Lapítók") agyagos talajzatán vékony mészkérget alakítottak ki a beszivárgó vizek. Csapadékosabb időkben még apró tavacskák is megjelennek itt; bennük százával hevernek a centiméteresnél nem nagyobb barlangi gyöngyök. (...) A barlang egyben kiemelkedő értékű denevér élőhely is: 15 faj fordul itt elő, közülük 6 faj fokozottan védett."

"A rács után felszerelés és vezető nélkül a barlang nem járható, veszélyes! Bővebb információ a Balaton-Felvidéki Nemzeti park Igazgatóság központjában (Veszprém, Vár utca 31., Tel: 88 / 427-855) kapható."  

(Helyszíni táblák szövegeinek részletei)

A barlang után a piros kereszten mentem tovább, majd a piroson és egy jelzetlen úton át visszaértem a kék barlang jelhez. Innen mentem tovább a kéken, megkerülve a Pápavár hegyét. (Egy szakaszon a közép-dunántúli piros túrával együtt halad az út, így annak a bélyegzését is beszereztem a Pápavárnál.)

20170415-63-Papavar-PirosJelzes

Ezután egy nagyon jól haladós szakasz következett. Végül egy piros-fehér csíkos sorompó jelezte, hogy visszatértem a civilizációba. Nemsokára elértem a piros kereszt és a lila mária út keresztezéséhez a Hideg-völgyben. Úgy száz méterrel arrébb egy fából ácsolt tető jelzi a helyreállított mészégetőt - ami egy évtizedes magára hagyatottság után lassan össze is fog dőlni :-(

20170415-69-Meszegeto

20170415-71-Meszegeto

"(...) A meszet fertőtlenítésre, házak tisztán tartására, meszelésére, építkezésnél kötőanyagnak használták. Előállítása szaktudást kívánt. Az égetett meszet szekerezéssel távoli vidékekre is szállították. A mészégető kemence égésterének legnagyobb részét földbe süllyesztették. Falát (tufa)kövekkel rakták. A kör alakú kemencében tűzteret alakítottak ki, ennek tetején boltozatos égetőteret emeltek. A kemence tetejét nyitva hagyták, hogy a mészkövet betehessék. A tűztér körül befelé a nagyobb darabokat, a fal felé a kisebbeket rakták kör alakban. Ahogy haladtak a sorokkal egyre feljebb, úgy szűkítették a kör átmérőjét. Miután megtöltötték, felső részét boglya alakúra púpozták. Egy kemencébe 200-400 mázsa mészkövet helyeztek, ennek kb. fele lett mész. A kemencét fával fűtötték, általában 3-4 napig, fokozatosan emelve a hőmérsékletet 900 Celsius fokig, amikor megindult a fehéren izzás, a "mészkő kiégése", hevítése. Egy kemencéhez kb. 13-25 köbméter fára volt szükség. Égés után a kemencét hűlni hagyták, a meszet csapadéktól védett helyen tárolták a szállításig. Bakonybélben utoljára Sekk István, Másli Károly és Pék Ferenc égettek meszet, az 1990-es évek elején. (...)" (A kihelyezett információs tábla szövegének részlete)

Ezután a kék jelzés már Bakonybél fölé ér. Végigmentem, egészen addig, amíg a kerítések el nem fogytak, és jobbra egy fahídon átsétáltam a patak felett. Ezután jobbra visszafordulva hamarosan pár információs tábla következett, majd jobbra egy kapun (fahídon) át fel lehet menni az egyik vendégház bejáratához - ott van a bélyegző. A rikító sárga falú épületet hamar meg fogod látni :-) 

Hamar elértem Bakonybélt, így lepakoltam a szállásomon, és még elrohantam (na jó, elvánszorogtam :-) ) megnézni az aznapi utolsó vetítést a Pannon Csillagdában. Az állandó kiállítás az űrkutatás történetén visz végig - az első csillagászoktól a Hubble űrteleszkópon át a marsjárókig. Van bőven olvasnivaló, de mindenre nem maradt időm - ha rendesen körbe akarsz nézni, legalább két órát szánj rá!

20170415-78-PannonCsillagda

20170415-81-PannonCsillagda

20170415-84-PannonCsillagda

Ezt a fotót pedig a lépcsőházban sorakozó, csillagászati témájú fotók között láttam meg a falon:

20110310_discovery1.jpg

Ladányi Tamás: A Discovery Bakonybél felett

Visszafelé útban pont nyitva találtam a monostori templom ajtaját, így beugrottam egy fotóra még gyorsan:

20170415-88-MonostoriTemplom

Ezután visszatértem a szálláshelyemre. A Bakony Hotelben nem csak szállást, de vacsorát és reggelit is kaptam. Az épület nagyon szép, a szobám viszont elképesztően rosszul hangszigetelt volt, így este tízig egyszerre hallhattam a szomszéd szoba történéseit és azon túl egy billiárdozó családot. Szerencsére tíz óra után már elcsendesedett mindenki, így az én hihetetlenül programdús napom is véget ért. 

20170415-75-PannonCsillagda

Ezt a szakaszt 2017. április 15-én jártam be. Ha azóta változás történt, kérlek, írd meg hozzászólásban. Köszönöm!

Úrkúttól Városlődig

Ez egy rövidebb szakasz lett, de egyáltalán nem bántam meg, mert mindkét település bőven kínált látnivalót. Rövid séta őskarszttól erdőn-mezőn át Sobri Jóskáig és még tovább!

Úrkúton a falu közepén tett le az Ajka felől érkező busz. A kéktúrás kocsma ablakában pecsételtem, aztán elindultam a táblák útmutatása szerint a legszebb látványossághoz, a Csárda-hegyi őskarszthoz.

fovarosi.blog.hu: 20170402-13-Urkut-CsardahegyiOskarszt - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20170402-15-Panorama - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20170402-26-Urkut-CsardahegyiOskarszt - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20170402-28-Urkut-CsardahegyiOskarszt - indafoto.hu

A Csárdahegyi őskarszt Úrkút belterületének keleti szélén található. Területe 2,2 hektár. A földtani természetvédelmi területet, melyhez hasonló kőtájat Európában nem találhatunk 1953-ban nyilvánították védetté. Megtalálásában a mangánérc bányászatnak nagy jelentősége volt. A XIX. században a Csárdahegyi erdőkben gyűjtött fekete köveket a tapolcai cserépkályhások csempék festésére használták. Kutatások és feltáró fúrások 1917-ben az akkori Zichy birtokon kezdődtek, majd 1920-ban megkezdődtek a kitermelések is. A Csárdahegy külszíni fejtésre alkalmas mangánkészletét kibányászták és a védett terület kivételével rekultiválták. A kézi fejtésnek köszönhető, hogy az eredeti karszt formációk megmaradtak. A vörös, sárga, zöldesszürke karsztkövekben krinoidák, gastropodák, szivacstűk kőházai találhatók. Különös helyi nevezetesség az itt található "Rhynchonella urkutica" a jurában élt karlábú mészváza, amely szintjelző ősmaradvány. Több, mint 100 millió évvel ezelőtt ezen a helyen trópusi klíma uralkodott. Éppoly karsztos felszínt lehetett látni, mint Kubában, Dél-Kínában. Ezidőtájt a jura korszakban a Bakony területén tenger hullámzott, amely a felső jurában elsekélyesedett. Üledékei a mészkő, agyagos és tűköves mészkő, mészmárga. A tengermelléki kúpkarszt 20-25 m mélységű karsztos tömbjeikre települt az oxidos és karbonátos mangánérc az úrkúti Csárda-hegyen. (Részlet az erdei tanösvény táblájáról, sokkal több infó a helyszínen elérhető.)

Ezután a kék egy másik ágon elhagyja a területet, és néhány ház után Úrkutat is. Két kerítés közé értem, ezután már lazábban fásított terület jött. A fák között piros-fehér-fekete tollazatú harkályokat láttam, de lefotózni nem tudtam őket. Szerencsére az éledező természet így is sok lehetőséget kínált a fotózásra:

fovarosi.blog.hu: 20170402-35-Viragzas - indafoto.hu

Egy rétnél van egy jobb, majd bal kanyar, ezután - az ingoványosabb részt elhagyva - meredekebb lejtésű szakasz jött fiatal fák között. Egy ívesen kanyarodó, töltésre emelt földút keresztezése után már enyhül a meredekség. Egyszer csak egy őz maradványai kerültek elém - akármi is ette meg, a körömpörköltöt nem ismeri. Ezután enyhébb lejtéssel, egészen fiatal erdőben folytatódott az utam, míg leértem egy tisztáshoz. A végében egy öreg fa tövében le is lehet ülni egy padra. Pár lépés kitérő csak a Vörös-szikla, ami amúgy nem egy nagy szám:

fovarosi.blog.hu: 20170402-44-VorosSzikla - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20170402-42-VorosSziklaFele - indafoto.hu

Ezután egy viszonylag eseménytelen, hosszabb szakasz jött: néhány kilométert egy kavicsszórt erdészeti úton kell végiggyalogolni. Aztán egyszer csak házak közé értem, és pár száz méterrel később két vezeték futott át a fejem fölött. Az utolsó pillanatban vettem csak észre a dróton végigsuhanó fiatalokat - ez már a Sobri Jóska élménypark drótkötélpályája volt:

fovarosi.blog.hu: 20170402-46-SobriJoskaKalandpark-Megazipline - indafoto.hu

Az élményparkba be is néztem (900 forint volt a belépő, térkép nagyban itthonlapjuk itt). Bent van egy csomó ingyenes, meg egy csomó fizetős játék lehetőség, tinédzser gyerekek és felnőttek is szórakozhatnak itt. Van a bejáratnál egy kis önkiszolgáló étterem is, a tó közepén levő szigeten nyáron pizzéria működik. Van állatsimogató, bobpálya, fák közötti mászópályák, faházak, kicsiknek kisvonat - több tucat kisebb játék. 

Az élménypark után a jelzés átmegy a vasúti pálya alatt, majd a túloldalon jobbra visszakanyarodik. Pár perc múlva elértem Városlőd-Kislőd vasútállomást a rakodóval. A vasútállomás még működik, de a rakodó terület a sínek hátsó oldalán már csak egy urbex kalandra hívott a romok közé:

fovarosi.blog.hu: 20170402-67-Varoslod-KislodVasutallomas - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20170402-73-Varoslod-KislodVasutallomas - indafoto.hu

Ezután néhány kilométer séta volt az út mentén Városlőd. Odaérve maradt még időm egy részleges nézelődésre is. 

A Bakony szívében, az erdő övezte Torna-patak völgyében helyezkedik el a jelenleg mintegy 1500 lakosú, szép természeti környezetű és tiszta levegőjű község. A település kulturális élete igen élénk: német nemzetiségi néptánccsoport, négyszólamú vegyeskar működik, minden évben megrendezik a "sváb bált". A falu történetét, hagyományait a Német Nemzetiségi Tájház mutatja be. Látnivalói közül kiemelkedő a község kálváriája, templomai és a városlődi keramikagyár bemutatóterme. A község fekvése, természeti adottságai lehetővé teszik a pihenésre vágyók kikapcsolódását.

A község neve 1240-ben jelenik meg először oklevélen, ekkor a lakosságnak a Veszprémben épült Szent Katalin-apácakolostor számára kellett adót fizetnie. 1340 körül épült az a karthauzi kolostor, amelyben a híres Érdy-kódexet készítette a karthazuzi névtelenként emlegetett kódexíró. A kolostort 1554-ben lerombolták, nehogy török erősség váljon belőle; így a falu csaknem teljesen elpusztult a hódoltság éveiben. A vidék többi településéhez hasonlóan Városlőd is a XVIII. század elején épült újra. Először bajorok telepedtek le a nyugati, pillének nevezett részen, majd az északi területet frankok népesítették be. A bajorok üveghutát létesítettek itt, és annak megszűnése után, 1762-ben épült össze a két település. 1830 körül Stingl Vince és Károly kőedényüzemet alapított Városlődön, amelynek termékei hamar népszerűek lettek a környéken. A második világháborúban a falut kétszer is bombázták, a házak jó része megsérült. A 20. század második felében a település újra fejlődésnek indult. 

fovarosi.blog.hu: 20170402-80-Varoslod-Uveghuta - indafoto.hu

Üvegolvasztó kemence egyszerűsített modellje a régi Huta téren

fovarosi.blog.hu: 20170402-82-Varoslod-IglauerPark - indafoto.hu

Ma is működik nyaranta a szépen felújított erdei iskola, ma Iglauer Park néven működik. (honlapjuk itt, tel: +36 (88) 240-021 és (70) 337-1558).

fovarosi.blog.hu: 20170402-85-Varoslod-RomKatTemplom - indafoto.hu

A katolikus templom

fovarosi.blog.hu: 20170402-89-Varoslod-Golya - indafoto.hu

Megjött a gólya is

fovarosi.blog.hu: 20170402-94-Varoslod-Kalvaria - indafoto.hu

Ha van időnk a vonat indulásáig, másszunk fel a Kálvária dombra. A stációkat rendszeresen újrafestik, és szép kilátás nyílik a falura.

Ezután már meg kellett szakítanom a nézelődést, ugyanis indult visszafelé a vonatom. Az első vonat Veszprémig, a második a Déli pályaudvarig vitt.

fovarosi.blog.hu: 20170402-99-Veszprem-Vasutallomas - indafoto.hu

Így ért véget ez a szép időben, az éledező természetben eltöltött jó kis hétvége.

Ezt a szakaszt 2017. április 9-én jártam be. Ha azóta lényeges változás történt, kérlek, hozzászólásban jelezd. Köszönöm! 

Balatonhenyétől Nagyvázsonyig

Hajnali párába burkolózó kis falutól egy erdei iskolán át Kinizsi Pál váráig tartott ez a túranap, rengeteg látnivalóval és bő vizű forrásokkal fűszerezve. Fotós beszámolóm.

Mivel Nagyvázsonyba még időben el akartam érni, jó korán felkeltem, és reggeli nélkül neki is vágtam az útnak. Az Akácfa utcából kiérve jobbra fordultam, felfelé haladva pár ház után el is hagytam a falut. Az utolsó utca tetején balra, majd egy kőfaragó telepnél jobbra kanyarodva egy domboldal kapaszkodóján találtam magam a K és a P jelzés közös szakaszán, ahonnan visszanézve csodás panoráma tárult elém: a kora reggeli halvány fényben párában úszott az egész völgy!

fovarosi.blog.hu: 20160828-04-BalatonhenyeFelett - indafoto.hu

Tovább

Diszeltől Balatonhenyéig

Diszelen már viszonylag korán elhagytam a szállásomat. Besétáltam a falu nem túl nagy kínálatú élelmiszerboltjába, aztán az aszfaltúton visszatértem a K jelzésre. A jelzés is ezen az aszfaltúton halad egy rövid szakaszon, majd balra lekanyarodik egy nemzeti parkos táblánál. Van rajta jelzés, de eléggé felgazosodva. Ezután jött a túra legproblémásabb szakasza. Az egyik telektulajdonos 5-10 házilag fabrikált táblán hirdeti, hogy az az út az ő magánútja, még a turistajelzéseket is - úgy, ahogy - lekapargatta. De másfele nincs új jelzés, így egy kurvaistenbasszameg üdvözlés mellett maradtam ezen az úton.

Update: Azóta megváltozott az útvonal, most már nem kell a telektulajdonosokkal vitázni, bővebben ld. itt!

utvonalvaltozas-201705-csobancszentbekkala.jpg

Feljebb nagyon elhanyagolt, gazos útszakasz jött rengeteg csalánnal, benőtt ösvénnyel. A jelzéseket is keresni kell, errefelé ritkábbak. De legalább a lassabb tempómban összetalálkozhattam ezzel a cuki zöld busszal:

fovarosi.blog.hu: 20160827-08-Kukuc - indafoto.hu

Tovább

Badacsonytól Diszelig

Három hegyen át, így csodálatos panorámákkal teli ösvényeken visz az út Badacsonytól az Országos Kéktúrán: a Balaton-felvidék boraitól vulkáni kúpokon át kilátókig és egy mosogató csapteleppel felszerelt napelemes kutyaólig élvezhetjük a programot.

Csütörtökön munka után autóval mentem fel Budapestig, majd onnan a Kék Hullám nevű, egyszerre sebes és InterCity (!) vonattal Badacsonyra. (Nem, a vonat nem a Balatonba fulladtak emlékét őrzi.) A hegy oldalában volt a szállásom, a Kisfaludy utcában található Majsa Irén vendégházban. (Egyszerű berendezésű, rendszerváltás előtti időket idéző szállás, egy éjszakára ott aludni tökéletes, de luxust ne várj.)

Pénteken olyan korán felkeltem, hogy már a napfelkeltéről is tudtam képeket készíteni. A ház teraszáról szép a kilátás, a Balaton túlpartja még hajnali ködben úszott. Azért ilyen mozi mellett reggelizni sokkal jobb, mint egy bárgyú politikai műsor mellett! 

fovarosi.blog.hu: 20160826-06-BadacsonytomajHajnalban - indafoto.hu

Tovább

Tapolcától Badacsonyig

Tapolca után az Országos Kéktúra egyik legszebb ágát jártuk be, a Szent György-hegy bazaltoszlopaitól és csodás fehérboraitól a Szigligeti várból nyíló csodás panorámáig. A Balaton felett is van élet, ha arra jársz, ne hagyd ki!

Tapolcát az előző nap délutánján már bejártuk (lásd itt), így másnap reggel a szállás elhagyása előtt már csak a szomszédos katolikus templomba ugrottam be egy-két fotóra a Malom-tó felett. 

fovarosi.blog.hu: 20160710-002-Tapolca-KatTemplom - indafoto.hu

Tipp: A tó partján a kifolyók valamelyikéből még töltsük meg vizes palackjainkat!

Tovább

Vállustól Tapolcáig

Fantasztikus kilátás a Balatonra, fosókaszilvázás a nyárban, egy rózsaszín csillámpóni és egy korláton ülő királykisasszony - szürrealista szépségideál képe rajzolódott ki előttünk a Vállus-Tapolca szakaszon. És még Tapolcát is megnéztük, barlanggal és Y-házakkal. 

Mint az előző poszt végén említettem, a jobb térdem fájni kezdett a múltkori túrázás végén, így meg kellett szakítanom a túrázást Vállus faluban. Így innen folytatódott a túrázás egy pihenő után. Ezúttal egy barátom is elkísért, így ketten sétáltuk végig ezt a szakaszt, és a következőt is.

Tapolcáról egy reggeli busszal mentünk át Vállusra, ahol a csinos kis buszmegállót már ismerősként köszönthettem. Innen a falu kis utcáin át indult a jelzés. Az utolsó házak után, a temető mellett még egy szántóföld jött, aztán hamarosan bevettük magunkat az erdőbe. Itt figyelni kell a jelzést, mert vannak elágazások! Az erdő végén kiérünk egy hétvégi házas, pincés, szőlős területre. Az autóút keresztezésénél balra pillantva a megyehatár tábláját pillanthatjuk meg, jobbra annak a busznak az egyik megállója van, amelyikkel reggel átjöttünk Tapolcáról. Később találtunk egy hatalmas bokrot utunk mentén - én ezt a gyümölcsöt úgy ismerem, hogy "fosókaszilva" :-) 

fovarosi.blog.hu: 20160709-10-Szolosben - indafoto.hu

Tovább

Keszthelytől Vállusig

Fantasztikus körpanoráma a Balaton közeléből, piknik a Nagy-mezőn, séta a Balaton-Felvidék erdeiben, és érkezés egy csinos kis falusi basztopphoz - a Keszthelytől Vállusig tartó szakasz nem túl hosszú, de annál változatosabb volt.

Keszthelyen a vasútállomás mellett épült egy egész jól kinéző buszpályaudvar is. Normálvájze a vasútállomáson van a bélyegzés, de onnan az állomás felújítása miatt áthelyezték, és talán nem is kerül vissza.

Így én a buszpályaudvar mellett és a vasúti pályaudvar előtt található Vén Bakter Söröző könnyűszerkezetes óriásbódéjában találtam rá. Nagy városnézésre nem volt most időm (később bepótoltam), de azért a Helikon park közepére benéztem:

fovarosi.blog.hu: 20160522-04-HelikonPark - indafoto.huMilyen jó név már, hogy Festetics Tasziló? Ha lesz egy tacskóm egyszer, tutira így fogom hívni. 

Tovább

Hévíz, Keszthely, Badacsony: balatoni látnivalók a vízparton túl

A kék túrázásom kapcsán is elvetődtem Hévíz és Keszthely környékére, majd egy látogatás kapcsán is visszavitt a kedvem (és a MÁV) a Balatonhoz. Mit csinálhatunk errefelé, ha már eleget fürdőztünk, vagy ha rossz az idő, és nem tudunk fürdeni? A környék rengeteg látnivalót kínál a vízparti lángososon és a szomszéd törülközőn magasodó sörhason túl is!

Jászárokszállás zöld vasúti pályás állomásáról indultam neki, hogy több átszállással, és egy időutazásnak is beillő első osztályú kocsi megtekintésével terhelve késő estére megérkezzek Hévízre. A város felső végén, a Corner Vendégházban szálltam meg: reális áron egy pazar méretű házban, gyönyörű kerttel, zárt parkolóval ellátott helyen. (Egyetlen hátránya a helyszínnek, hogy ez Hévíz legutolsó háza a domboldalban, így gyalog elég messze van innen a fürdő. Autóval vagy biciklivel érkezőknek ilyen gondjuk nincsen persze.)

Szombaton Hévízen néztem szét jobban, vasárnap a rosszabbnak mondott idő miatt Keszthelyen városnézést terveztünk, hétfőn délelőtt pedig Badacsony környékén bóklásztam egyet.

Szombat tehát Hévízé lett. Mielőtt bementünk fürdőzni, jártunk egyet a környéken. A Festetics fürdőházzal szemben indul a Hévízi-csatorna, ami kábé a tó "lefolyója". Ennek mentén sétáltunk egyet. A Castrum kemping elhagyása után nem sokkal egy zúgóhoz érkeztünk - ez a terület "olcsó strandja", kellemesen meleg vízzel, és tilosban fürdési lehetőséggel: 

fovarosi.blog.hu: 20160702-10-Heviz - indafoto.hu

Tovább

Zalaszántótól Keszthelyig

Középkori templomtól a cukin araszoló kis hernyón és a rezi várból nyíló fantasztikus panorámán át egy több száz éves csárdáig sorakoznak a látnivalók az Országos Kéktúra Zalaszántó - Keszthely szakaszán. 

A zalaszántói kempingben kivett szobámat elhagyva végigsétáltam a falut. A Kotsy-vízimalom csak 10 órakor nyit (nyitva: március 12 - október 16 között hétfő kivételével naponta 10 és 17 óra között, kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, a teljes árú belépő 500 Ft, a kedvezményes 400 Ft, a gyermek jegy 300 Ft. Infó: +36 (87) 555-291, bfnp@bfnp.hu), én viszont 9-kor már ott álltam előtte. Úgy döntöttem, nem várok egy egész órát, hogy kinyisson, így csak kívülről néztem meg:

fovarosi.blog.hu: 20160521-04-KotsyVizimalom - indafoto.hu

Tovább

Sümegtől Zalaszántóig

A Közlekedési Múzeum egyik méretes kincsét is érintve, működő és romba dőlt erdészházakon át ,medvehagyma illatú ösvényen sétálhattam Sümegtől Zalaszántóig, középkori várromtól buddhista sztúpáig terjedő látnivalók között. 

fovarosi.blog.hu: 20160520-01-DeliPu - indafoto.hu

Egy reggeli vonattal indultam a Déli pályaudvarról Tapolca felé, ismét megcsodálva a vasúti kocsi belső terének csodálatosan rózsaszín színvilágát, ami a Família Kft. sorozat lakberendezői világát idézte fel bennem.

fovarosi.blog.hu: 20160520-02-Tapolca - indafoto.huA tapolcai vasútállomáson lehet megnézni az 1999-ben balesetben megsérült M61.004 NOHAB mozdony első részét. Ez korábban Budapesten a Közlekedési Múzeum egyik dísze volt.

Tovább

Sümeg

Sümegen fantasztikus hangulatú szállást találtam: a Capári Lovasiskola egy barokk kori istálló körül épült ki a vár tövében:

fovarosi.blog.hu: 20150919-01-Varistallo-CapariLovasiskola-670 - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20150919-03-Varistallo-CapariLovasiskola-670 - indafoto.hu

fovarosi.blog.hu: 20150919-04-Varistallo-CapariLovasiskola-670 - indafoto.hu

Az istálló az 1700-as években épült, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök idejében. Hajdanán a püspökség lovait, parádés kocsijait és egyben a takarmánytárolást szolgálta. Ma lovasiskola, lovas tábor működik itt, így lent ma is lovakat tartanak, az emeleti szinten pedig a fenti képeken is látható szálláshelyet alakították ki. És kábé több antik és non-antik holmi van itt összehordva, mint a Nagykőrösi úti piacon. 

Tovább

A Szajki-tavaktól Sümegig

Napfelkelte a tavaknál, bélyegzés a füzetbe, és csodás giccsek Sümegen - 30 kilométer változatos tájakon át, a Szajki-tavaktól Sümegig.

Reggel ismét viszonylag korán, 7 óra körül elindultam, közel 30 km várt várt rám. A Szajki-tavak központját elhagyva, a fák között kelt fel a nap: 

fovarosi.blog.hu: 20150918-03-SzajkiTavak-670 - indafoto.hu

Egy behajtani tilos táblánál jobbra volt egy töltés, a tetején földúttal, itt felsétáltam, így a reggeli nap fényében tárult elém a legalsó, elmocsarasodott tó látványa:

fovarosi.blog.hu: 20150918-05-SzajkiTavak-670 - indafoto.hu

Tovább

A Szajki-tavak

A Kádár-korszakban élte fénykorát, de ma is gyönyörű a gátakkal felduzzasztott mesterséges tavak sorozata. Van belőle strandolós, horgászkodós és vizimadarakkal teli mocsaras változat is. Egy nap a Szajki-tavaknál.

Az előző napi 35 kilométeres túra után, 2 vízhólyaggal a lábamon jól esett egy pihenőnap a Szajki-tavaknál. Érdemes a nyári szünetben jönni, ekkor több büfé, étterem is nyitva van. Az alsó végen van a "központ", itt van vendéglátás (nyáron), az erdészet vadászháza és egy kis kemping is. Az itteni tóban lehet fürdeni is egyet, a felette levő tavak pedig a horgászokéi. Szállás ügyében érdemes megnézni a www.szajkitavak.hu oldalt is.

fovarosi.blog.hu: 20150917-09-SzajkiTavak-670 - indafoto.hu

Tovább

Sitkétől a Szajki-tavakig

1 nap alatt 35 kilométert tettem meg, csodás tájakon át. Napfelkelte Sitke mellett, erdész sírja az erdőben, óriási fa matuzsálemek maradványai, erdészházak, egy felhagyott vasútvonal és persze a végén naplemente a tavaknál. Fárasztó, de élményekben gazdag nap volt. De azt ma sem tudom, hogy Sitkén a búsuló Jézus szobra alatt miért sorakozik többek között 3 dobókocka, egy létra és egy koponya?

Sitkét már kora reggel elhagytam, így a felkelő nap fényében csodálkozhattam rá, hogy a kastély előtti oszlopon vajon miért vannak dobókockák, koponya és létra? Ha valaki tudja (kép itt), írja meg kommentben! A kastély amúgy gyönyörű, a Nádasdy gombóc szilvalekvárral nagyon finom a történelmi hangulatú, vastag boltívekkel épített étteremben - és nem is drága! A kápolna felett visszatértem a K jelzésre. Hamarosan elhagytam a falut, és a szőlösök mellett az alginitbánya halmait is. Ilyen szép volt a felkelő nap fényében sétálni:

fovarosi.blog.hu: 20150916-09-SitkeUtan-670 - indafoto.hu

Tovább

Sárvártól Sitkéig

Rövid kis túraszakasz: Sárvár központjától a tavak között, majd a Haraszti-erdőben bandukoltam át a szomszédos Sitkére. 

Négy vonattal jutottam el Jászberényből Hatvanon, Budapest - Keleti pályaudvaron és Győrön át Sárvárra. Ezzel el is ment a nap jó része. Sárvárt korábban már bejártam, de a tavak között még nem jártam. Szép úton vezették ki Sárvárról a K jelzést.

fovarosi.blog.hu: 20150915-05-Sarvar-670 - indafoto.hu

Tovább

Sárvári városnézés

Azt hiszem, máshol még nem állítottak szobrot egy építészeti díjnak. Sárvár nem csak fürdőzési lehetőséget kínál, de vára és arborétuma is megér 2-2 órát.

Eredetileg nem volt betervezve, de végül rátettem a programra még egy napot. Előző délután, a  nap végén betértem a vár közelében található Tourinform irodába (Várkerület 33/c), ahol kaptam egy szálláshelyes prospektust. Ebből nekiálltam végigtelefonálni a szóba jöhető szállásokat, aztán találtam is egyet. Kicsit drágább volt, kicsit messzebb volt a központtól, és nem kicsit ízléstelen volt az az újgazdag giccs, ami az előtérben fogadott, de arra azért jó volt, hogy beüljek egy kád vízbe, kiáztassam magam, és éjszaka aludjak egy jót.

fovarosi.blog.hu: 20150822-02-Sarvar - indafoto.hu

Tovább

Szelestétől Sárvárig

Megtudtam, hogy kéktúrázni autóút csomópontjában is lehet. Gyolyó lyuggatta fák, a hetvenes évek legtutibb templom kerítése, véletlenül sem rímelő versikék, és horrorisztikus törpék is felbukkantak az út mentén.

Szelestén a főutcán halad végig a K jelzés. A település déli végénél ez a főút elkanyarodik, a jelzés viszont egyenesen megy tovább, abban a kereszteződésben, ahol egy romos épület, az egykori Kőris Csárda (Horváth Csárda) áll. Az épület mellett egyetlen táblán foglalták össze, hogy csárda és fenyőfa is eladó - micsoda kombináció! Az épület jobb oldali végén még halványan ott van a falon az Állami Biztosítós Gábriel figura, és egy Casco felirat is:

fovarosi.blog.hu: 20150821-03-KorisCsarda - indafoto.hu

Tovább

Az Ablánci-malomcsárdától Szelestéig

Egy vadászlesen ülve nézni, hogy hogyan nő a fű - nincs is ennél pihentetőbb dolog a világon. Csak be ne tévedjünk a Bárnevolna majorba.

Mivel szállást a környéken csak Bükfürdőn találtam, onnan kellett visszatalálnom az elhagyott kék jelzésre. Az éjszakát egy háromcsillagosnak kategorizált, részben felújított, de még mindig nem elég jó apartman hotelben töltöttem, sajnos új döntöttem, hogy reggelit is kérek. Meglehetősen híg kávéval öblítettem le a Metro áruházak legolcsóbb felvágottait és sajtjait, majd esőkabátot húzva, esernyő alatt elindultam. Az eső sose tántorítson el, kedves túrázó: eddig még mindegyik elállt, csak idő kérdése! Busszal bejutottam Bük közepéig, onnan az út mentén gyalogoltam vissza a kék jelzésig.

Az Ablonci-csárdánál már előző nap bélyegeztem, utána még legyalogoltam azt a kábé fél-egy kilométeres szakaszt is, ami után a jelzés megindul a "hegynek", itt: 

fovarosi.blog.hu: 20150820-01-KekLeagazik - indafoto.hu

Azt nem igazán értem, hogy miért kell a kék jelzést egy aszfaltútra kiterelve vezetni. Ha már milliárdokat költöttek a felújítására az elmúlt években, nem lehetett volna ennek a rövid szakasznak egy fák között vezető ösvényt vágni? 

Tovább

Kőszegtől az Ablánci malomcsárdáig

Organikus templom, iskola a határon, hótbéna Mátyás-szobor, a felkelő nap vaskapuja, és jónéhány magára hagyott épület - ez az Országos Kék Túra eleje Kőszegtől az Ablánci-malomcsárdáig.

A kőszegi városnézés után másnap a szálláson megreggeliztem (fincsi kávét, házi lekvárt, kenyérsütő gépben sütött kenyeret, nyami-nyami), és nekivágtam a második túrás napnak. 

fovarosi.blog.hu: 20150819-02-KoszegiEvangelikusTemplom - indafoto.hu

Tovább

Az Írott-kőtől Kőszegig

Az Országos Kék Túra is az első lépéssel kezdődik. Az enyém Kőszeg felett, az Írott-kő kilátójától indult. Ez a túra egyik látnivalókban leginkább bővelkedő szakasza, kedvcsinálónak kiváló: források, kilátók és pihenők is akadnak bőven.

Tovább