Várrom, tető, hegy... indulj!

Kéktúra

A Rozália téglagyártól Dobogókőig

2018. szeptember 15. - fovarosi.blog.hu

Három barlangot és egy teve formájú sziklát is érintettem, ráleltem egy harkály fiókára és egy ismeretlen Makovecz épületre is, míg - két szakaszra bontva - feljutottam a magyar Rolling Stones-ra.

A Szentlélek térről induló 218-as busszal mentem ki a téglagyári bekötőútig. Itt már csak egy gyors bélyegzés volt, majd a sínek mentén végigloholtam a busz Kövesbérci utca megállóhelyéig. Innen a Kövesbérci utcán indul felfelé a jelzés, idővel a fák között elhagyva a házakat. Emelkedővel indul az út, de a sötét fellegek miatt kapkodtam a lábam hegymenetben is. 

20180430-06-Fellegek

Feljebb érve, már vízszintesebb, és az erdő szempontjából ritkább részen jártam, amikor el is ért az eső. Beálltam egy vastagabb törzsű fa alá, 15 perc alatt át is vonult felettem a front, mehettem tovább. Fent egy nagyon kellemes részen sétáltam végig, ritkásabb erdőben, sziklás hegytetőn, a Köves-bérc csúcsa alatt. 

20180430-08-KovesBerc

20180430-10-KovesBerc

Az út ezen a szakaszon tanösvény is, így egy csomó információ van kitáblázva, lehet olvasgatni. A hegy túloldalán leereszkedve hamar elértem Pilisborosjenő felső végébe.  De csak pár ház mentén haladtam el, majd kanyarodtam balra, hogy aztán az utolsó házakat elhagyva egy szántóföld mentén haladó ösvényen találjam magam. Az utolsó házaknál, egy nagy kőrakás mögött lovakra találtam, majd pár lépéssel feljebb a kálváriára. 

20180430-22-VendelHegy-Kalvaria

20180430-18-VendelHegy-Kalvaria

A következő szakaszon jobban kellett figyelni a jelzéseket, pláne ott, ahol a bokrok között vezetett az ösvény. Cserébe legalább dúsan virágzó bokrok között sétálhattam. Onnan már csak egy rövid séta volt elérni a sziklafal tetejére, ahonnan remek kilátás nyílik a Teve-szikla erodálódott dolomit köveire. Ha egy kicsit túlmész rajta, és onnan nézel vissza, onnan adja ki legszebben a teve formáját. 

20180430-26-TeveSzikla

20180430-29-TeveSzikla

Innen szélesebb, autóval is járt földút vitt tovább. Egy idő után a kék jobbra tér, és meredek kapaszkodásba kezd a kék-sárga-zöld közös szakaszán.  (Ha továbbmész egyenesen, akkor az "Egri vár"-hoz tehetsz rövid kitérőt. Én ezt kihagytam, mert korábban már jártam ott többször.) Ezen a szakaszon tarthatsz egy kis pihenőt, felfedezve a Nagy-kevélyi-kőfülkét, más nevén a Szódás-barlangot.

"A turistaút fölött dolomitsziklák fehérlenek. Itt is felső triász (220 millió éves) fődolomit figyelhető meg nagy vastagságban. Egyik változata hálósan repedezett, ezt kataklázos szövetnek nevezzük. 30-40 m vastagságban breccsás szövetű dolomitot tártak fel, ami szögletes törmelékekből összecementált üledékes kőzet. Benne kis barlangot találunk. Ez a Kevély-hegyi-kőfülke, melyet a helyiek Szódás-barlangnak is neveznek. Törések, vetők mentén a dolomit aprózódásával keletkezett. Kialakulásában hidrotermális hatás is szerepet játszott." (Részlet az információs tábláról, a teljes szöveg a helyszínen elolvasható.)

20180430-34-NagyKevelyiKofulke-SzodasBarlang

20180430-36-NagyKevelyiKofulke-SzodasBarlang

Tovább folytatva az emelkedést, idővel felértem a Kevély-nyereg pihenőhelyéhez. Itt egy tetővel fedett pad előtt, a fán találod a bélyegzőt, ne feledkezz meg róla! Itt rövid pihenőt tartottam. Közben ért egy telefonhívás, ami okán meg kellett szakítanom a túrázást. Hazafelé csak úgy tudtam menni, hogy a kék jelzésen elmentem még a Csobánka feletti kőkerítésig, majd az után találtam egy lefelé vezető utat. 

A Kevély-nyereg pihenőjénél a különböző jelzések is elválnak. A kék egy, a turistaházra emlékeztető kőpad után elhagyja a sárga jelzést, és először meredekebben lejtve, majd a hegy oldalában már csak enyhén lejtve, a sárgát ismét keresztezve ér ki az erdőből Csobánka felett. Itt is van néhány tájékoztató tábla a környék leleteiről, kőzeteiről. Majd az erdőből egyre jobban kiérve, a széles földúton jobbra kőkerítés bukkan fel, és halad egész hosszan az út jobb oldalán. Innen nagyon szép kilátás nyílik Csobánkára. A kőkerítéses rész után nem sokkal el is értem az aszfaltutat és a temetőt. Itt elhagytam a kék jelzést, lementem a faluba. 

Május 26-án tértem csak vissza erre a szakaszra. Aznap kimentem HÉV pótlóbusszal Békásmegyerig, onnan HÉV-vel Pomázig. Ot egy lassan készülő palacsinta vásárlása miatt kis híján lekéstem a Csobánkára átmenő buszt. De elértem. Onnan a piros kereszten indultam hegynek fel, azzal a szándékkal, hogy onnan a sárgára áttérve megnézem a Mackó-barlangot. De a sárgán rossz irányba indultam hegynek fel. Így legalább rátaláltam egy felhagyott kőfejtőre, ami a rekultivációnak köszönhetően újra a természeté lett, miután homokkő bányaként kimerült:

20180526-04-SargaJelzes

Innen bosszankodva ereszkedtem vissza a piros keresztig, majd tovább a sárgán. Itt már jó felé jártam, hamarosan kereszteztem is a kék jelzést: 

20180526-05-SargaJelzes

Itt nem tértem még rá kék (korábban már bejárt) szakaszára, csak köszöntem a Kinizsi teljesítménytúrázóknak, és maradtam a sárgán. Jó kaptatós, de cikk-cakkban emelkedő ösvény vitt fel a Mackó-barlanghoz, amit meg is néztem magamnak. (Megjegyzés: a térkép szerint ide a sárga és a kék barlang jelzés visz fel, én a helyszínen csak sárga jelzéssel találkoztam.) 

"A Kis-Kevély északi lejtőjén állunk, a hivatalos nevén Kis-Kevélyi-, közismert nevén Mackó-barlang előtt, 400 m tengerszint feletti magasságban. A középkorban, egy 1355-ből származó oklevél tanúsága szerint magát a Kis-Kevélyt a barlang miatt "Likaskő"-nek nevezték. A barlang 11 m széles, 3-5 m magas. Bejárati nyílása tágas, 10 m magas csarnokba vezet, ahonnan két járat indul. Járatai szűkek és mintegy 30-40 m hosszúak. Az egyiknek a végén kürtő nyílik a felszínre." (Részlet a tájékoztató tábláról)

 20180526-10-MackoBarlang

Innen folytattam a sárgán az emelkedést, amíg fel nem értem a már ismerős Kevély-nyeregre. Bélyegeztem, lefújtam magam kullancs- és szúnyogriasztóval, megöltem tíz szúnyogot, és némi jegyzetelés után indultam is tovább - sok volt még hátra Dobogókőig, és a sárgán eltévelygés miatt időben sem álltam már olyan fényesen. 

A kék ezen szakasza már ismerős volt múltkorról, így jobban kiléptem a Csobánka feletti kőfalig. Onnan szép a kilátás Csobánka felé, és a másik oldalra is: 

20180526-17-CsobankaFelett

20180526-15-CsobankaFelett

20180526-16-CsobankaFelett

Az aszfaltutat elérve jobbra a temető tűnik fel. Itt csak egyenesen tovább kell menni a széles, autókkal is járt földúton. Úgy 1 km után letértem balra a kék barlang jelzésre, és megnéztem a Macska-barlangot is. A jelzés indulása jól ki van jelezve, de utána figyelni kell arra, hogy hol kell jobbra betérni a fák közé, majd lentebb, egy kiszáradt patakmederben egy jókora kőre (szikladarabra) festett jelzésnél balra kell térni, és a köves ösvényen lemenni a barlangig.

"A Pilis hegység a dinoszauruszokkal egyidős triász mészkőből, dolomitból és hárshegyi homokkőből épül fel. Élesen elkülönül a tőle északra húzódó, vulkanikus eredetű (andezitből álló) Visegrádi-hegységtől, ahol természetes eredetű üreget alig lehet találni. A Pilisben kb. 420 barlangot ismerünk (túlnyomó részük 10 m-nél kisebb üreg), melynek a karsztjelenség az oka. (...) A bejárattól induló, kőomladékkal borított lejtős folyosó egy lépcsős töréssel egy tágas terembe torkollik. Ennek alján tűnik el a törmelék között a barlangba jutó víz, hátrahagyva hordalékát. Kisebb méretű cseppkő képződményei vannak. Hóolvadáskor, esős időben jelentős mennyiségű víz folyik bele, illetve rajta át. A víz újramegjelenési helye egyelőre ismeretlen. (...) Koch Antal tudományos vizsgálatai 1871-ben kezdődtek meg a Macska-barlangban. Az innen kikerült ősemlős maradványok a Magyar Királyi Földtani Intézet múzeumába kerültek és a gerinces gyűjtemény alapját képezték. (...)" (Részletek a helyszíni információs tábláról)

20180526-27-MacskaBarlang

20180526-28-MacskaBarlang

A barlangba kéretik nem bemenni, mert denevérek lakják, akik nem szeretik, ha felzavarják őket álmukból. 

Utána visszatértem a kékre. Itt pár száz méter után kell jobbra tartani, majd később megint jobbra térve ráfordulni a kék és a zöld közös szakaszára. Ez nagy lejtéssel megy le a Szent-kútig, ahol érdemes rövid pihenőt tartani, a kulacsokat megtölteni a nyomós kút vizével. 

"A Szent-kút eredetileg az ortodox szerbek búcsújáró helye volt: Illés napján a szerb zarándokok a kereszt előtt építettek oltárt. Mise után a pap megszentelte a forrást, ennek vizével pedig a búcsúsokat. Katolikus kultusza későbbi és német eredetű. (...) 1844-ben a mocsarat kitisztították, kutat ástak és föléje kápolnát emeltek. Július 2-án Sarlós-Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. (...) A szent kút boltozata fölött az óbudai dohánygyári munkásnők 1913-ban lourdes-i barlangot állítottak (...) 1936-ban épült a régi felújításával a mai kegykápolna. 1950-52 között átrendezték a kápolna belső terét és új főoltárt készítettek. Fölötte szárnyas oltárszerű kovácsolt vaskeretben van a Szűzanya, a pilisi hegyek Boldogasszonyának kegyképe. A lourdes-i barlang mellett ma is áll a szerbek keresztje. Ezen egykor Illés próféta képe volt látható, akinek az ünnepén ma is szertartás szokott lenni. (...) A kápolna általában zárva van, csak búcsúkor vagy különleges alkalmakkor nyitják ki. 

Ezután tovább ereszkedik a jelzés, amíg szét nem válnak: a zöld jobbra el, a kék pedig balra a kék mária úttal együtt. (Van errefelé egy fekete lófej jelzés is.) Egy több kilométeres, többnyire szintben haladó szakasz következett. Itt egy kicsit nagyobbra vettem a tempót. Közben egy fa odvában egy szép kis gomba hívta fel magára a figyelmemet.

20180526-38-Gomba

Később nagy rikácsolást hallottam az egyik fánál. Jobban megnéztem, hogy honnan jön a hang, és egy kék jelzéses fa kis odvából egyszer csak egy fakopáncs fióka dugta ki a fejét!

20180526-40-Harkalyfioka

Hát ez volt a nagy sírós rikácsolás - kellett a kaja :-) Egy rövid fotózás után nem is zavartam tovább, folytattam az utat. 

20180526-41-KekEsKekMaria

Később lovasok mentek el mellettem, majd jobb kézre nyílt szép kilátás a völgyre. 

20180526-43-Kilatas

Aztán egy fahíd jelezte, hogy elértem a zsúfolásig teleparkolt tisztáshoz. Ide jár piknikezni az egész környék, hétvégén szép időben nagy a tömeg. Szerencsére a többségük itt is marad, így a következő szakasz már nem olyan zsúfolt - pedig egyértelműen ez a túra legszebb része! A Dera-patak völgyében egymást érik a sziklafalak, kis vízesések, fahidak. A kevés napfényhez itt magas páratartalom társul, így különleges növényvilág alakult ki. Van itt bükk, gyertyán, juhar és szilfa is. A nitrogénes talajt kedveli a csalán és a fehér és lila virágú odvas keltike is, nem beszélve a moha- és páfrányfajokról. 

A szurdokvölgy felső végében fekvő tisztáson újra összetalálkoztam a lovas csapattal. Innen már csak egy negyed óra séta, és be is értem Pilisszentkereszt első házaihoz. Jobbra lesz egy ABC, de érdemesebb még feljebb menni - át a patak hídján, fel a beton lapokkal kirakott utcán. (Itt elmélkedhetünk a felett is, hogy milyen az, ha a sok pénzhez nem párosul jó ízlés.) Az utca felső végében jobbra kell fordulni, és azon az utcán elkanyarogni a falu központjába. A kis élelmiszerbolt (Italdiszkont) rácsán van a bélyegző, ne hagyd ki! Ha ebből a központból a zöld és a piros közös szakaszán indulsz tovább, rövidesen eléred a Kislugast - itt étterem és panzió is működik. (Pilisszentkereszt, Fő út 76., Tel: (26) 347-577, szállás tel: (30) 877-1500, e-mail: kislugas@gmail.com) Én itt ebédeltem meg. Még tovább sétálva cukrászda is van, azután pedig a templom, ahová nem jutottam be, mert éppen esküvőt tartottak benne. Van kék kút is vizespalack töltéshez, és van egy tájház is (tel: (20) 408-9928). Ha végeztél a faluban, térj vissza a bélyegzőhöz, és onnan a kéken folytathatod az utadat azzal a szakasszal, amitől kifordul majd a beled ami remek kilátásokkal kápráztat majd el. (Az egyik utolsó házon rengeteg fura, nagy antennát látni - tudja valaki, hogy mik ezek?)

A falut elhagyva egy aszfaltutat kellett keresztezni, majd feljebb egy másodikat is. Ezután balra esik a Szekeres Róbert (1989-2014) emlékére állított fapad. Feljebb a kék jelzés mellé a kék kör jelzés is becsatlakozik, de itt még  menj tovább. Feljebb érve érdekes "attrakcióra" leltem - egy nemrég kidőlt fára, ami gyökerestől fordult ki.

20180526-77-KidoltFa

20180526-79-KidoltFa

Amikor még feljebb értem, balra kitért a kék kör. Ha ezen kitérsz balra, majd amikor az egy jobb kanyart vesz, te egyenesben maradsz, kisétálhatsz egy szinte senki által nem látogatott padhoz, és tarthatsz egy rövid pihenőt.

20180526-81-KekKor

Visszasétálva a kékre, amely szemben folytatódik tovább, jobbra lesznek a Zsivány-sziklák:

20180526-84-ZsivanySziklak

Ezután már enyhébb emelkedésű rész vezet fel Dobogókőig, úgyhogy most már bírd ki azt a 2 kilométert! :-) 

20180526-87-Hajtas

Egyre több jelzés fut össze: először a kék, a sárga kereszt és a piros kör közös szakaszán jártam, de Dobogókő első házai között már ennyi jelzést látni a fákon: 

20180526-90-Dobogoko

Dobogókő, a pár centiméter híján 700 m magas szikla perem és az előtte elterülő hajdani legelő 100 évvel ezelőtt olyan fátlan "tanári dobogó" volt, ahonnan mind a négy égtáj felé elkalandozhatott a tekintet. Téry Ödön és barátai jutottak 1888 szeptemberében a Pilisszentkereszt feletti Klastrom-kútnál arra a gondolatra, hogy meg kellene alakítani a Magyarországi Kárpát Egyesület Budapesti Osztályát. Ebből született meg aztán 1891-ben a Magyar Turista Egyesület. Ez az egyesület kezdte meg akkor a Pilis turisztikai feltárását, azaz a jelzett utak felfedezését, a források foglalását és a menedékházak építését. 1898-ban adták át azt a boronaházat, amely a honi Magyarország első menedékháza lett. Ma turista múzeum, műemléki védettség alatt áll. 1906-ban kőházat avattak, hogy fogadni tudják a turisták áradatát. Mind a két házat báró Eötvös Lórándról, világhírű fizikusunkról nevezeték el, hiszen Ő neves hegymászó, s nem utolsó sorban a Magyar Turista Egyesület első elnöke is volt. (...) A Szt. István vándorlás 1938-ban volt, amikor is megszületett a ma Országos Kék-túrának nevezett útvonal. (...) (Részletek az információs tábláról) 

Az út jobb oldalán egy különös, befejezetlenül álló, organikus építészeti stílusú épületegyüttest láttam meg a nagyra nőtt, csalános gazban. Mint utólag kiderült, ez egy Makovecz Imre tervezte Naptemplom-Holdház épületegyüttes. Feljebb, az utca felé áll az üvegtetőben záródó, kupolás templomépület, a telek mélyén, lejjebb pedig a lakóháznak szánt második épület. Egy 2012-es videón még jó állapotban látható, de máig befejezetlenül áll, láthatóan valódi tulajdonos, gazda nélkül. Eladó.

20180526-93-Dobogoko

20180526-95-Dobogoko

Ezután már csak a parkoló feletti murvás sétányon mentem el a Báró Eötvös Lóránd menedékház terméskő falú épületéhez, itt van ugyanis a bélyegző.

Itt még gyorsan ittam egy gyümölcslevet, meg elszaladtam a mosdóba, aztán mentem is a buszhoz. Az bevitt Pomázra, onnan a HÉV Békásmegyerre, onnan a HÉV-pótló Budapestre. 

20180526-98-Potlobusz-Bekasmegyer

Ezt még érdemes záróképként megnézni: Egy BKK-s kékre festett busz, a Volánbusz üzemeltetésében, ami a BKV-tól a MÁV-hoz átpasszolt HÉV-et pótolja. Világos, nem? :-)

Ezt a szakaszt április 30-án és május 26-án jártam végig. Kérlek, hogy az azóta történt változtatásokról értesíts hozzászólásban. Köszönöm!

A bejegyzés trackback címe:

https://kektura.blog.hu/api/trackback/id/tr9714021464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dried 2018.09.15. 13:54:07

Sárgulni és hullani kezdtek a levelek.