Várrom, tető, hegy... indulj!

Kéktúra

Mátraházától Sirokig

2019. október 15. - fovarosi.blog.hu

Az ország legmagasabban fekvő kávézója, utána gyönyörű kilátás újra, és a hosszú út végén rád vár a siroki vár. Mi kell még a boldogsághoz?

Mátraházán az edzőtáborban aludtam, majd reggeliztem - pompás körülmények között. Innen a Kékestetőre vezető aszfaltúton indultam felfelé, egy idő után a szalagkorlát végénél balra kitérve a főre. A kék a sárga kereszttel indul, de utóbbi egy kilométer után kitér balra, a kék pedig a sípályán kaptat fel a tévétoronyhoz. 

20180714-05-Sipalya

Fent általában 9-kor nyitnak a vendéglátóhelyek, árusok, de az északi pályánál levő nagyobb faház már korábban is nyitva volt. Bélyegzéshez le kell sétálni a szanatórium felé, a kis porta házikónál van a bélyegző. 

FRISSÍTÉS: 2019 nyarán a Tető étterem bejáratánál is elhelyeztek egy 0-24 órában hozzáférhető bélyegzőt.

20180714-11-Szanatorium

A csúcsot a jól ismert, nemzeti színekre festett kő jelzi:

20180714-08-Kekesteto1014m

A közelében van egy szomorúbb hely is: itt emlékeznek meg a környékbeli sok-sok, fiatalon elhunyt motorosra (augusztus utolsó szombatján 13 órakor). Az északi sípályáról szép kilátás nyílik, a tetején terasz is van:

20180714-10-EszakiSipalya

A tévétoronyban valahogy még sosem jártam, pedig Kékestetőn sokszor megfordultam már. Így most oda is felmentem. (Ny: 9-18, 2018-ban a belépőjegy 600 Ft). Van lift, van mosdó is. A harmadik emeleten nyitott terasz van, a másodikon pedig egy üvegezett szint büfével. 

Tipp: Vizet vegyél magadhoz bőven még Kékestetőn, mert Sirokig egyik forrásból, kútból sem fogsz vízhez jutni.

 

Frissítés: A Mátraháza és Kékestető közötti útvonal 2019 júliusában megváltozott, már nem a sípályán kell felmenni/lemenni, hanem az autós aszfaltút másik oldalán, egy patak partját is érintve: 

utvonalvaltozas-201907-kekesteto.jpg

Az északi sípályára lenézve jobb kéz felé, a faház oldalában indul egy kis ösvény, erre folytatódik az út. Innen még egyszer vissza lehetett nézni a toronyra, aztán sziklák, kövek között ereszkedtem le. Egy romos épületegyüttes, az egykori Rákosi-villa, és mellette egy ma is működő meteorológiai állomás rövid kitérője után számos helyen volt szép kilátás. A Sötét-Lápa-nyeregnél a kék kereszt ágazott ki, majd egy fél kilométerrel arrébb az Erzsébet-szikla fakeresztje következett. 

20180714-33-ErzsebetSzikla

20180714-34-Sziklak

Igazán szép kilátás nyílt a Sas-kőnél is, ahol emlékművet is emeltek. A Sas-kő Kékestetőtől mindössze két kilométerre, 899 méter magasságban található. Neve valószínűleg arra utal, hogy a hegység egykor sasokban és sólymokban gazdag terület volt. A csúcsán álló emlékművet az I. világháború turista halottainak emlékére 1930-ban emeltette a Magyar Turista Szövetség.

A kék és a sárga közös szakaszán mentem tovább, helyenként a Mátra-bérc túra kék M jelzése is felbukkant - ez is Sirok felé tart. A Disznó-kőnél érdemes kitérni, és húsz lépésnyit lemászni a sziklák között, lentebbről, egy kiszáradt fánál csodaszép észak felé a kilátás!

20180714-42-DisznoKo

Ahol az ösvény kiér a fák közül, van még egy sziklás rét a Kis-Sas-kő oldalában, itt is felnéztem a sziklás oldalba:

20180714-45-KisSasKoOldalaban

Ezután hamarosan elköszönhettem a sárga jelzéstől, és fél kilométerrel arrébb leértem a Markazi-kapuhoz egy földútnál. Pár lépéssel odébb a zöld jelzés keresztezi az utat - itt nem a vízszintben maradó, széles úton kellett továbbmenni, hanem a felfelé induló kis ösvényen. 

20180714-49-KisOsveny

A következő táblán már a Felső-Tarjánka felirat állt - innen szép kilátás nyílt az egykor Gagarinról elnevezett erőmű felé:

20180714-50-FelsoTarjanka-KilatasAHoeromuFele

Ahol a kék egy emelkedés, majd lejtés után végül leért egy fa pihenő épülethez, sátrakat pillantottam meg. Ez a hely a Felső-Tarjánka (Hármashatár) erdészház feletti bélyegzőhely. Ezután ismét emelkedésnek indult az út - emelkedős-lejtős szakaszokkal jött a Nagy-Szár-hegy 743 méteres csúcsa, majd a Cserepes-tető oldala. Innentől Sirokig úgy képzeld el az utat, mint egy hullámvasutat: a kék M gerinctúrával együtt egyszer meredeken fel, egyszer meredeken le. 

A csúcsokról, hegyoldalakról remek a kilátás, de ha Mátraházáról indultál, ne hidd, hogy még nyitva fogod találni a siroki várat. (Nyáron nyitva: 10-18). 

20180714-54-Visszanezve

Ami jó volt, hogy a siroki aszfaltútig szinte végig erdőben mehettem. Ami rossz, az a rengeteg csalán, az útra benőtt szúrós ágak. Hosszúnadrág kötelező! 

A Cserepes-nyereg tábla után jövő Selyem-tisztás táblák utáni emelkedőn volt egy kis beborulás, de eső abból sem lett. Innen visszanézve még látszik Kékestető:

20180714-57-Visszanezve

A következő hegyetetőn egy pici sáncvár sziklás árkát és térdig érő maradványait lehet megnézni az Oroszlánvár csúcson:

20180714-58-Oroszlanvar

Nem egy nagy szám, mivel semmi érdemi falazat nem maradt fenn. Innen a térképen is jelzett nagyfeszültségű vezetékhez kellett lesétálni. A lenti kereszteződés a Domoszlói-kapu, itt a piros jelzés keresztezi a kéket.

20180714-63-DomoszloiKapu-Tavvezetek

20180714-64-DomoszloiKapu

Fentebb a recski kőbánya felé nyílt szép kilátás:

20180714-65-Kilatas

Kicsivel feljebb egy tornyos házikóra is rátaláltam, de ez zárva volt. A kék kör jelzésre nem tértem ki, mentem tovább az emelkedőn, idővel kerítés mellett haladva. A Szederjes-tetőn nincs kilátás, csak egy betonkocka felirata jelzi, hogy ez itt az. (Meg a kéktúrás tábla.) A sárga jelzéshez leérve megtaláltam a Jóidő-kút építményét is az út szélén, de a kút csontszáraz volt. Innen a kék és a sárga közös szakasza megy tovább, de a sárga hamarosan elkanyarodik - az Recskre visz be. 

A következő kereszteződésnél, ahol OKT-s tábla is van, először balra kell kitérni, majd a lefelé tartó útra letérni a kék kör jelzésen - ez egy rövid séta a Remete-forráshoz. De a víz már a cső alatt bukkan ki, itt sem tudtam palackot tölteni, pedig némi kis víz csordogált azért kifelé. De a fene akart az avarból inni...

20180714-75-KekKor-RemeteForras

Az útra visszatérve, és egy kopjafa mellett elhaladva folytatódott a Mátra-bérc túrám. A Gazos-kő nevű sziklafal tetejéről csodaszép kilátás nyílt. Jobbra a siroki vár is látható már innen.

Ezután már csak egy-két tető, és ereszkedésnek indult az út. Többször is kereszteztem földutakat lefelé haladva. A Sólyom-kút nevű réten borzasztó állapotok fogadtak - ember magasságú gaz, ami már a kis faházikót is elnyelte. A kút vize itt sem vételezhető - a kút kutyaház-szerű forrásháza a rét túlsó oldalán van, a fák között.

Ezután kiértem a sűrű erdőből, és bokrosabb rész következett. Végül leértem az aszfaltútra (a régi mészégetőket nem találtam meg). A bezárt vasútvonal állomásán találtam rá a bélyegzőre. Onnan besétáltam Sirokra az aszfaltúton. A Hunor étterem (a Coop után 50 méterrel) esküvői bulit tartott, így ott már nem tudtam enni. (Bélyegző itt is van, ha a vasútállomásnál kihagytad.) Felmentem a vár parkolója feletti étteremhez, azok még este 8-ig nyitva voltak. Onnan egy kis ösvényen át tudtam vágni a Vár Kempinghez, így fél 9 körül elfoglalhattam a szállásomat - kilátással a várra! (A várról külön posztban olvashatsz.)

Vár Camping: 3332 Sirok, Dobó utca 30. Tel: (70) 395-0008, www.varcamping.hu, foglalas@varcamping.hu

De ha ennél exkluzívabb szállásra vágysz, akkor keress rá arra, hogy "Sirocave".

Ezt a szakaszt 2018. július 14-én jártam be. Kérlek, hogy az azóta történt változásokról értesíts hozzászólásban. Köszönöm!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kektura.blog.hu/api/trackback/id/tr7714133395

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vacakmacs 2019.10.16. 09:44:58

A "Rákosi-villa" valójában Csonka László és családtagjainak villája volt. Csonka László volt Kékestető felvirágoztatója, aki megépítette a Kékestetőn ma is üzemelő gyógyszállót, és a hegytetőre vezető aszfaltozott utat Mátraházáról. Szintén ő tervezte és építette a Mátraházán lévő tüdőszanatóriumot is. Ma csupán egy emléktábla őrzi a nevét és munkásságát.

clemens 2019.10.16. 17:12:48

Ha vízügyileg megszorul valaki akkor a Domoszlói kaputól viszonylag kis kitérővel elérhető a Szegediek kútja. Megbízható, kifolyós forrásnak ismerem, pihenőhely is van mellette.
Én fordítva szeretek menni. Mátraházáról a 7 órás busszal legurulok Sirokra, és vissza a hullámzó gerincen. Kékestetőn teljes joggal érezheti az ember hogy ezért a sörért bizony megdolgozott...

Aureliano Buendía 2019.10.16. 18:52:19

Vasárnap következik. Neked hány óra volt a bruttó menetidő?

kocsmagomba 2019.10.16. 22:08:21

Érdekesség, hogy a Saskőnél készült második képen már felsejlik az úticél, a Siroki vár. A recski kőbánya fölött látszik egy puszta folt az erdő zöldjében, az. Háttérben a Bükk tömbje, a Bükk fennsík csúcsai. A csúcsok alatt egy sokkal nagyobb fehér folt: a Bélkő lerombolt mészkő teteje. (Bélapátfalva) Pedig az légvonalban is több, mint 30 kilométer.
A mészégetőt Siroknál én még gyerekkoromban láttam befűtve, működés közben.

fovarosi.blog.hu · http://fovarosi.blog.hu 2019.10.17. 13:17:21

@Vacakmacs: "Kékestetőn a Szanatórium közelében áll két épület amelyet Rákosi villának neveznek. A villát eredetileg az a Csonka család építette akik a Szanatóriumot is építették az 1930-as években. Az államosítás után Rákosi fenntartotta magának , azóta is Rákosi villának hívják!" www.awilime.com/utazas/helyszin/kekesteto_rakosi_villa/gw

kocsmagomba 2019.10.17. 17:22:57

@clemens: Van még egy lehetőség, a Markazi kapunál letérve a Disznó kő vadászház és forrás. Régebben nagyon jó vizű, kifolyócsöves, bő forrás volt, erdészeti aszfaltos út szélén. Ez nyilván nem olyan jó, mint a te általad megnevezett, mert egyrészt mostanság nem jártam ott, nem tudom, milyen állapotban van, másrészt a kitérő nagy szintsüllyedés és visszamászás.

Ha nem bánjátok a sztorizást: Ezt a szomjazást ugyanezen az útszakaszon egészen fiatal, tapasztalatlan ifjú koromban szenvedtem meg egyszer. Kb. 1982-ben történt, Oroszlánvárnál felfelé menet már nem volt vizem, de mégis befaltam egy jó sós húskonzervet kenyérrel. Mindezt a legforróbb kánikulában augusztusban. Kékestetőn már csak mutogatással tudtam kikérni a két üveg, akkor még 8 napos zöldüveges Kőbányait, de az olyan gyorsan szívódott fel, hogy másfél óra múlva még Parádon is be voltam rúgva.

Másik, hogy a gengszterváltás környékén egy teljes évig laktam Kékestetőn, az akkori Nővérszálló épületében munka miatt. Abban az időben is téma volt a romos villa épület, a főigazgató szerette volna felújítani vagy orvosi lakásnak, vagy az ott élő dolgozók gyerekeinek óvoda céllal. Láthatóan nem jött össze. A Nővérszálló is bezárt, leromlott pár évtized alatt, de most fog újra nyitni, ki lehet találni, már fizetős szálláshelyként, síelőknek, vagy ki tudja minek. A nyílászárók már vadonat újak, ki van festve, 2 hónapja jártam ott. Hátha túrázók is igénybe vehetnék!? Bocs, kicsit elfogott a nosztalgia, de hányan vagyunk, akik elmondhatják, hogy olyan helyen laktak, hogy az erkélyükről nézték este a szarvasokat, őzeket, muflonokat, ahogy a Trabantjuk körül sétálgatnak. ;)