Nem is hosszú, így gyerekkel is simán bevállalható, az egykori vártól kápolnán és beomlott tetejű, romos gyermeküdülőn át az apátságig tartó, érdekes szakasz ez.
9:35-re értem vonattal Szarvaskőre. Az állomásépület oldalában, a sárga fal előtti kerítésen is van bélyegző, de a falu központjában, a kocsma-élelmiszerbolt kombinátban is van egy. (A vasútállomásnál kulcsosház is működik 22 fő férőhellyel. Info: Reményi László, (20) 358-5037, e-mail: remolaci@freemail.hu, www.mvte.hu) Azzal szemben, a zebra túloldalán egy kis vendéglő is működik, nagy beszédű konyhásnénivel.
Bélyegzés után a kék jelzés átvisz az Eger-patakon, majd balra tér. Itt egyenesben maradva egy kis ökoturisztikai központban lehet a környékről tájékozódni (Borsod utca 9., info@oko-park.hu, www.oko-park.hu, tel: (36) 352-201.)
"Szarvaskő keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Várát 1295-ben említette okleveles forrás első ízben (...) 1530-tól Horváth Ferenc volt itt a várnagy, aki 1549-ben átadta a várat Dobó István egri várkapitánynak. A XVI. században ez a vár volt a központja az egri püspöki váruradalomnak. 1596-ban, Eger eleste után a vár a török kezére került. (...) 1699-ben az itt száműzetésben élő Telekessy István egri püspöknek került a birtokába a vár, akinek a nevéhez fűződik Szarvaskőalja benépesítése is. A vár ezután is az egri püspökök birtoka maradt. Hadi szerepe megszűnt, kijavításával, karbantartásával nem törődtek, így az teljesen elpusztult. (...) Közvetlenül a község felett emelkedő, 446 m magas, meredek, sziklás hegy ormán áll a várrom. A kör alakú, szikláknak támaszkodó toronymaradványon kívül - mely a kilátó alatt látható - már csak néhány, bozóttal benőtt alapfal és a sziklába vájt várárok utal a vár egykori létezésére. A várhoz a kék jelzést követve juthatunk el. (...) A szarvaskői sziklaszurdokban, 1940-ben Pyrker érsek nyittatta meg az Eger-patak szűk, kanyargó völgyét a sziklába vájt szekérúttal. Később itt vezették át az Eger-Putnok vasútvonalat, mely a Várhegy alatt két kis alagúton is áthalad." (Részletek a helyszíni információs tábláról)
A vasúti síneken átérve, az utolsó házat is elhagyva megkezdődött a meredek kaptató felfelé. Vannak lépcsők, gyökerek, szerpentin, úgyhogy nem olyan vészes. Felérve a kék L jelzésre kell kitérni, ezen egy pár lépésnyi tisztás után jutottam fel először a kereszthez, utána a zászlóhoz. Fent keresd meg az egykori ciszterna mély kútját, onnan lehet a legjobban fotózni Szarvaskőt.
Várra tehát ne számíts, itt sziklák és egy-két kis falmaradvány látható, ennyi. Innen a kékre visszatérve először egy domboldalon kell felkapaszkodni - a sziklás részről még szép kilátás nyílik a falu környékére.
Ezután az ösvény beért a fák közé. A kék négyzet elérésekor már szélesebb, később már erdészeti járművekkel is járható földút vezetett tovább. A Rocska-völgyből egyszer csak jobbra letért a jelzés (jól ki van táblázva), és egy újabb földúton hamarosan el is értem a Gillitka-kápolnához.
Itt tartottam egy kis szünetet, mert eleredt az eső. Térerő híján nem tudtam, hogy meddig fog esni, így kb. egy óra után elhagytam az esőbeálló faházikót, és tovább indultam. A kék kör és a zöld kör jelzések a Gilitka-forráshoz visznek ki a térkép szerint - a valóságban én csak kék kör jelzést láttam felfestve azon a pár lépésnyi kitérőn, ami a forráshoz vitt.
Vizespalack töltés után a földúton, nagy emelkedők nélkül, így jó tempóban haladtam tovább. Az Almás-hegy felé kellett csak jobban figyelni, itt egy elágazásban át kell térni a lefelé tartó útra. A piros jelzés becsatlakozásánál információs táblát, padot is találtam - ez a "Papsűrű". Ezután balomon egy kis patakkal folytatódott az utam.
Ahol a piros a kékkel együtt leért két kis házikóhoz, a piros és a kék bélyegző jelzéseken ki kell térni - 3-4 perc séta a következő ház, és az oda felvezető lépcsősor közepén, egy fán van a bélyegző. Ez a második ház a (működő) Telekessy-üdülő.
Ezután visszatértem az először meglátott házakhoz. A kék jelzés ezek előtt visz el, de vigyázz, mert száz méterrel feljebb egész élesen visszakanyarodik, úgy megy tovább! A két ág fogja közre a Kolacsovszky-forrást. Ez sajnos teljesen elhanyagolt, a kis kőépület már veszélyes állapotú.
Pár lépéssel ez felett egy hatalmas, romos épület bukkant fel - ez valamikor a SZOT Gyermeküdülője, ifjúsági szálláshely volt.
Ezután az Alsó-erdőn keresztül leértem egy régi, félig már a természet által visszafoglalt aszfaltútra. Ez a bánya régi kőszállító útja volt. Innen a jelzés pár lépés után letér balra, és egy embermagasságú csalános, gazos ösvényen ereszkedik le egy pici tisztásig. (Érdemesebb lenne a kéket az aszfaltúton tartani: ha azon maradsz, majd a kék koronás jelzésű másik aszfaltúton jössz le, akkor is hamar meglátod a templom feletti parkolót - sár és csalán nélkül.) Ezzel meg is érkeztem Bélapátfalvára, az apátsági templomhoz.
Az újra eleredő eső miatt volt időm bent fotózni. A ciszterciek rendkívül puritán életmódját tükrözi a toronytól mentes, díszítmények nélküli kora középkori épület, amelybe csak később, a barokk korban került be néhány barokk elem. Fantasztikus a rengeteg faragott kő hangulata.
Frissítés: 2019-ben megváltozott a kék jelzés, az alábbi térkép mutatja a módosítást:
"A középkorban 20 ilyen apátsági templom és mellérendelt monostor állt a Magyar Királyság területén, azonban ez az egyetlen egy maradt meg eredeti formájában a több évszázados történelmi viharokban. Éppen ezért becses nemzeti és történelmi emlékhelyünk (...) A ciszterci rend bölcsője a burgundiai Dijontól délre található Citeaux, melynek latin neve: Cistercium. Épp innen ered a rend neve: ciszterciek. (...) Az első magyar apátság 1142-ben épült Bátaszéken. A bélháromkúti 1232. május 16-tól itt, mint családi monostor, ami a királyi alapítású cisztercieknél nem gyakori. A kun főúr, Bél nemzetségéből származó II. Kilit (Cletus), már mint egri püskpök hozta létre és szentelte fel az apátságot. Az előttünk álló templom (...) háromhajós, négy térszakaszos hosszházból és erősen kiszögellő keresztházból áll (latin keresztformát alkotva), amelynek keleti oldalából egy-egy négyzetes kápolna, közepéről pedig a valamivel mélyebb és szintén négyszögletes szentély nyílik. (...) A nyeregtető háromszög alakú oromzatába vágott nyílás mögött helyezkedik el a harang, ugyanis a ciszterciek nem építettek tornyot. Alatta található a rózsaablak, amely már a gótikus stílus díszítő eleme. Hat halhólyag motívum formázza a szerkezetet, amely Krisztusra utaló szimbólum. (...)" (részletek a helyszíni információs tábláról)
Az apátság honlapja: http://belapatfalvaiapatsag.hu/
A templom bejárata előtt pár lépést lesétálva a Mária-forrás vizére is ráleltem. Innen pedig kővel kirakott, szépen kiépített út vitt le a faluba - csak ne zuhogott volna úgy az eső!
A forrás vize mentén lefelé indulva a sétány lent aszfaltútba vált át a temetőnél. Ha itt felmész a lépcsőn az autóparkolóba, a fák között / felett szépen látszik majd az egykori kőbánya hatalmas sziklafala. Utána térj vissza a temető túloldalán, majd az Apátság utcán ereszkedő kék jelzésre. A "belvároson" (posta, Coop, kocsmák) túl, a vasútállomáson megtaláltam a kéktúra bélyegzőt is:
A szállásom kicsit kijjebb, a Gyári-tó partján álló Villa Tópartban volt. Az odafelé vezető út, amely egyben a kék jelzés útvonala is, többször kínál remek kilátást a Bél-kő sziklafala felé - még a tó partjáról is remek a rálátás. 1963 és 2002 között közel hatmillió köbméter mészkövet bányásztak ki a hegyből. Az északi lejtő korábbi fejtését is hozzáadva már hétmillió köbméter felett járunk. A bányát 2002-03-ban zárták be. A Bél-kő kilátópontjáról jól belátható a bányaterület.
Ezt a szakaszt 2018. július 20-án jártam be. Kérlek hogy az azóta történt módosításokról értesíts hozzászólásban. Köszönöm!
