A kéktúra 8. szakaszának végén nem csak Zircen barangoltunk egy jót, de hazafelé még Hajmáskérre is beugrottunk. Rózsaszínben úszó barokk pompa, középkori térképészet, virágok kavalkádja és szellemek járta egykori katonai bázis tette élménydússá a napot. 

Barátom autóval jött le Budapestről, így szabadabban mozogtunk, Zirc után még egy kis kitérő is belefért hazafelé. Én délelőtt érkeztem be Zircre Borzavár felől. A találkozót az apátság előtt beszéltük meg. (Anyádság még mindig nem épült fel Zircen, azért.) Így evidens volt, hogy ennek a megtekintésével kezdünk.

Zirc első említése 1199-ből való, de már korábban is állt itt egy udvarház, tehát a település még ennél is régebbinek tekinthető. 1182-ben alapították meg a ciszterci szerzetesek apátságát, III. Béla uralkodása idején. Torony nélküli templomuk és kolostoruk Imre király uralma alatt, a 12-13. század fordulóján épült fel. Ez a török háborúk idején indult romlásnak, miután lakatlanná vált. A középkori, már romos apátságot 1712-ben lebontották (az út mellett, a Szent Imre szobornál még fellelhetők maradványai), Zircre német családokat telepítettek be. Az apátság 1814-ben önállóvá vált, és a hazai ciszterciták központja lett.

A ma is álló templom 1738-53 között épült fel barokk stílusban, a torony a következő évre készült el. Belső berendezése még több évtizedig elhúzódott. Ezután következett az apátság új épületeinek felhúzása. 1727-32 között a templom melletti kisebb szárny épült fel, majd 1841-re a nagyobbik. A rendház klasszicista homlokzata 1847-re készült el. Itt található az 1820-30 között épült fel a több tízezer kötetnek otthont adó könyvtár. 

Az 1982-ben basilica minor rangot elnyert templom, azaz immár bazilika felújítását 2005-re fejezték be. Mint a fenti képen is látható, nem egyszerű újrafestésről volt szó: az első, világos rózsaszínekben pompázó, életvidámabb barokk falfestéseket állították helyre, amelyet egy későbbi, jóval komorabb hangulatú festés váltott fel annak idején. 

Ottjártunkkor a Bakonyi Természettudományi Múzeum nem volt nyitva, így azt ki kellett hagynunk, de az apátság épületében így is el tudtunk tölteni még némi időt. A lépcsőház a klasszicizmus jegyeit hordozza magán, a lépcső karjai által körbeölelt tér alján található őskori orrszarvú csontváz pedig a PUR-habbal kombinált csavarozás jegyeit: 

A legfelső emeleten, vezetéssel látogatható a könyvtár, amelynek mindkét terme csodaszép.

"Az első köteteket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal, mely állomány 1950-re 65.000 kötetre duzzadt. A ciszterci rend egykori feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került, kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg. A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt, több, mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Az állomány tematikailag elsősorban teológiai témájú könyveket tartalmaz, ám találhatunk szakirodalmat a többi tudományterületről is." (Részlet az apátság szórólapjából)

1815-ben már 2135 művet soroltak fel, de a könyvtár állománya csak ezután indult nagy növekedésnek, amikor is a jezsuita rend feloszlatása után a ciszterciek oktatási feladatokat vettek át. 1857-ben költöztették át a könyvállományt a pazar berendezésű nagyterembe:

A második világháborúban egy vadászrepülő ütközött a terem sarkába, így a boltíves tető beomlott, a belső berendezés is megsérült. Ennek emlékét őrzi a mennyezet helyreállítása: a kép bal felén valóban domborműves az eredeti kialakítás, a kép jobb felén viszont a festés csak utal az eredeti állapotra. Szellemes helyreállítási megoldás, tetszik!

A szerzetesek élete 1950-ben ellehetetlenült, de a könyvtár értékeit sikerült átmenteni, 1953 óta az Országos Széchenyi Könyvtárhoz tartozik. 

A földgömb 1645-48 körül készülhetett Amszterdamban, átmérője 68 cm. A zirci földgömb érdekességét az adja, hogy a készítői, Willem J. Blaeu, Joan Blaeu és Cornelis Blaeu már Ausztráliát (Új-Hollandiát) is feltüntették rajta. Az már csak később derült ki, hogy az akkori felfedezők nem is Ausztráliában jártak, csupán Új-Zélandig jutottak el. Pech. Nekem ennél is érdekesebb volt Európa elnagyolt, bumfordi korabeli ábrázolása - nézzük csak meg azt az olasz csizmát. 

A könyvtárban eltöltött idő után elmentünk ebédelni a Patkó Étterem és Pizzériába, ott van a közelben, a Deák Ferenc utca 6. alatt. Jó nagy adagokat hoztak, bőven belaktunk, és finomat is ettünk. 

Ezután egy könnyű séta következett az arborétumban, bár az idő elég borús volt. Azért néha kisütött a nap is, úgyhogy egy-két jó fotó azért elkészülhetett a vidám kis virágok között! Április-májusban érdemes beljebb is sétálni, elképesztő mennyiségű medvehagyma lepi el ilyenkor a területet. 

"A 20 hektáros Arborétumot a Ciszterci Apátság alapította a Bakony fafajtáinak, lágyszárú növényeinek a megmentésére. Magyarország legmagasabban fekvő élőfa gyűjteménye. (...) A 20 hektáros gyűjteményes kertben közel 600 fa- és cserjefajban gyönyörködhet a látogató, miközben az ajánlott útvonalat végigjárva a park kialakulásának történetével és jellemző faunájával is megismerkedhet."

Az arborétumba annak is érdemes ellátogatnia, aki korábban már járt ott, mert 2012-ben nagy felújításon esett át. Megújult az infrastruktúra is (pl. a tó és környezete), és a növényállomány egy része is.

Az arborétum után még maradt időnk hazafelé útban egy megállóra. Mivel nem vettem autópálya matricát, ezért úgyis a kisebb utakon kellett átmenni, így aztán az volt az ötletem, hogy álljunk meg egy időre Hajmáskéren. Már régóta ott volt a "bakancslistámon" a hatalmas, egykori laktanya. És még ingyenes program is, bár "a belépés díjtalan, a kilépés bizonytalan", mivel egy omladozó romban sétálgatni nem éppen veszélytelen. De győzött az izgalom...

(kép: Falantszter Blog, 2011)

Közép-Kelet-Európa legnagyobb tüzérkaszárnyáját 1911-ben adták át. A komplexum egészen 1990-ig folyamatosan katonai célokat szolgált. Története egészen a 19. század utolsó harmadáig nyúlik vissza, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia több lépésben is fejlesztette haderejét, elsősorban elavultnak mondható tüzérségét. A területet Bécs 1901-ben vette meg Hajmáskéren a több mint 5000 hektáros területet, és hamarosan óriási építkezésbe fogtak a falu végében. Saját tórendszerrel, épületek tucatjaival épült ki a katonaváros. A főbejárat oldalt, egy egy emelet magas, közepén nagy kapuval felszerelt épületben volt. Három lovardája több, mint 1000 ló befogadására volt alkalmas. A tiszti épületben működik ma a Gábor Áron Általános Iskola. Ezeken felül is hihetetlen felszereltséggel bírt a laktanya: saját áramellátása, színháza, léghajó csarnoka, vágóhídja, jéggyára, kórháza, lőszerraktára és ágyú- és kocsiszínjei voltak. Még saját pénznemet is bevezettek a katonák számára! Több, mint 60 épület épült fel, köztük még saját kisvasút is közlekedett. Bár az építkezésekkel 1909-re már végeztek, az ünnepélyes átadásra csak 2011-ben került sor. Az első világháború alatt 15 ezer hadifoglyot is itt szállásoltak el. Később, a fehérterror idején már politikai foglyok váltották fel őket. A Kádár-érában a szovjet hadseregé lett, akik a rendszerváltás után elhagyták ezt a laktanyát is. Azóta, lassan három évtizede omlik, romlik a hatalmas épületegyüttes. 

Amit mi is megnéztünk, az a legismertebb épület, a kastélyszerűen, historizáló stílusban megépült parancsnoksági épület volt. 

 Zircet és Hajmáskért 2017. április 17-én jártuk be. Az azóta eltelt változásokról értesíts hozzászólásban a poszt alatt! Köszönöm!