Azzal, hogy elértem az Országos Kéktúra végére, egy óriási, életre szóló élménnyel lettem gazdagabb. Egy sor olyan helyen fordulhattam meg, amelynek korábban a létezéséről sem tudtam, rengeteg gyönyörű helyen fordulhattam meg váraktól barlangokon át kilátóként használható sziklaszirtekig. És közben egy kicsit a saját határaimat is feszegethettem: korábban elképzelhetetlennek tartottam, hogy egy nap alatt 40 kilométert sétáljak le, de ezt is elértem az OKT-n. 

Az OKT története

De kezdjük az elején. Hogy is lett Országos Kéktúra? A történet még az 1930-as években kezdődött, amikor az 1938-as Szent István év programjai keretében két csoport indult el az ország két végéből, hogy középen találkozzanak. Ez, a Szent István Vándorlás adta meg a kezdő lökést a mozgalomnak. Akkor úgy volt, hogy öt évenként ismétlődik a túra, de aztán úgy alakult, hogy inkább a második világháborúban vettek részt eleink, a téma pedig jó pár évre ejtve lett.

1952-ben, a Budapesti Lokomotív Sportkör kezdeményezésére, az MHK ("Munkára, harcra kész") és az "Ismerd meg hazánkat" mozgalom keretében indult be a túrázás. Az év januárjában hirdették meg a Természetjáró Szakosztály tagjai számára a még csak Tapolcától a Tolvaj-hegyig tartó, 852 kilométeres túraútvonalat. 1953-ban adták ki az első bélyegzőfüzetet, az első teljesítő (azaz az összes bélyegzést összegyűjtő) Horváth József, a sportkör tagja volt. (2018 végén már 6300 felett járt a teljesítések száma, a névlistát ennek az oldalnak az alján találod.)

A 30-as évekbeli tervekben még piros jelzéssel jelölték volna ki az országos útvonalat, de áttekintve a terveket, úgy találták, hogy az útvonal jelentős részein már akkor is kék jelzés volt felfestve. Így aztán, a praktikusságot szem előtt tartva, végül a kék lett az országos útvonal színe, és ez azóta sem változott. Az út elnevezésére is voltak javaslatok - pl. Árpád út -, de az erről szóló döntést elnapolták, utána pedig annyira elterjedt már a Kéktúra elnevezés, hogy már nem volt értelme átnevezni.

Az útvonal nyugatra is kiterjeszkedett a háború után: először Velem faluig (Kőszeg mellett) hosszabbították meg, majd a rendszerváltás után az Írott-kő kilátójánál elérte az osztrák államhatárt. Az államhatár fokozott védelme miatt korábban nem volt lehetőség az államhatárig eljutni, így Rockenbauer Pál és csapata csak Velemig juthatott el - a falu felett ma is áll az a kéktúrás emlékmű, ami valamikor a túraútvonal végét jelentette. 

A rendszerváltás környékén indult be újra a mozgalom: ezúttal már a túraútvonal körré fejlesztése volt a cél. Az Országos Kékkör három túrából áll össze: (1) a közismert Országos Kéktúra a Kőszeg feletti Írott-kőtől Hollóházáig visz; (2) A Rockenbauer Pálék által a Még Egymillió Lépés sorozatban bejárt Dél-Dunántúli Kéktúra az Írott-kőtől indulva Szekszárdig tart; (3) a legújabb pedig az 1996-ra elkészült Alföldi Kéktúra. Ez utóbbi valamikor kerékpárral is teljesíthető volt, de 2021. június 30. óta már nem. Az AK Sátoraljaújhelynél éri el az Országos Kéktúra útvonalát.

Ha valakinek még ez sem lenne elég, akkor figyelje az Országos Kéktúra útvonalán újra és újra felbukkanó E4 jelzést. Ez az egyik európai gyalogtúra útvonal jelzése, amelynek csak egy kis szakasza az Országos Kéktúra - az E4 Spanyolország délnyugati végéből indulva egészen a görög szigetvilágig fut Európa déli felén. 

Annyi féle kék jelzés van...

Azt hinné az ember, hogy hát milyen unalmas már több, mint ezer kilométeren át ugyanazon a jelzésen menni. De ha jobban megnézed, hamar rájössz, hogy annyiféle kék jelzés van, hogy még így sem unalmas. 

Egy szubjektív Top 10

Ez nyilvánvalóan nagyon szubjektív, de számomra ezek voltak a legérdekesebb látnivalók az OKT-n. Ide direkt nem az országosan ismert látnivalókat szedtem össze a zirci apátságtól Dobogókőn át Hollókőig, hanem a (számomra addig) ismeretlen helyeket.

A Szajki-tavak:  Egy országosan szinte ismeretlen tórendszer. A Csörgető-ér felduzzasztásával 1931-ben hozták létre a 11 mesterséges tavat. A hatos számú tó partján 1967-ben építettek ki strandot. Számos kis nyaralót építettek itt a környékbeliek a következő évtizedekben. Így egyszerűbb szállásokat a parton is találunk, de működik egy kis kemping, és nyáron van büfé is. Bővebben >>>

A Capári lovasiskola Sümegen: Az egyik legérdekesebb szállásom volt. Az istálló az 1700-as években épült, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök idejében. Hajdanán a püspökség lovait, parádés kocsijait és egyben a takarmánytárolást szolgálta. Ma lovasiskola, lovas tábor működik itt, így lent ma is lovakat tartanak, az emeleti szinten pedig a fenti képeken is látható szálláshelyet alakították ki. És kábé több antik és non-antik holmi van itt összehordva, mint a Nagykőrösi úti piacon. Bővebben >>>

A Szent István kápolna Badacsony felett: A kortárs magyar építészet egyik alig ismert remeke 2014-ből. A templom mögött látható domboldalban halad el a kék jelzés, erről kell pár száz méternyit letérni. Udvardi Erzsébet nem csupán a kápolna építését szorgalmazta, de a belső tér egyetlen nagy méretű képét is ő alkotta meg. A belső ezen kívül rendkívül puritán eleganciával, fa ülőbútorokkal berendezett. (Ha már kortárs építészet, akkor érdemes a közelben megnézni a Laposa pincészet épületét is.) Bővebben >>>

Római-fürdő: A Bakony egyik legromantikusabb kirándulóhelye a Római-fürdő. A Gaja-patak a Nagyesztergár környéki források vizét összegyűjtve tör át a Bakonyon, a hegységet északról kerülve jut el a Móri árokig. A patak sziklák közé szorult vízesését nevezik Római-fürdőnek, bár nyilvánvaló, hogy ezen a zord helyen sohasem volt a rómaiak által is használt fürdő. A környékbelieken és a rendszeresen túrázókon kívül alig ismeri valaki, pedig simán kenterbe veri a Szalajka-völgyi vízesést. Bővebben >>>

Kápolnapuszta: A pici kis faluban néhány tucat ház állt csupán, amikor 1945 elején sorsa megpecsételődött. Nem tudni pontosan a részleteket, de a lényeg, hogy mivel a falubeliek segítettek egy visszavonuló német katonának, az érkező Vörös hadsereg helyi parancsnoka bosszút állt: a falu összes férfitagját kivégezték. Az ott maradt gyerekek, nők is hamarosan elhagyták a települést. Rockenbauer Pál és csapata még tudott beszélni a legutolsó ott élő (oda visszatérő) lakóval, de az ő halála után a falu végkép szellemfaluvá vált. Ma már csak az utolsó egy-két ház málló vályogtéglái emlékeztetnek arra, hogy volt itt, Gánt felett egy Kápolnapuszta nevű falu. Bővebben >>>

Vitányvár: Talán mert korábban nem is hallottam a helyről, talán mert szikrázó napsütésben bukkant elő a fák közül, a Vitányvár nekem nagyon szívmelengető, vidám élmény volt. A fák között, dombtetőn megbúvó romok helyreállítása lassan, de halad előre. A vár 1379-ben már állt. A törökök többször elfoglalták. 1597-ben szabadította fel Pálffy Miklós serege, és a következő évben a várat felrobbantották, megakadályozva, hogy újra török kézre kerüljön.  A 18. századtól az Esterházy családhoz tartozott. Anyagának jó részét építési célokra használták fel, de így is maradtak bőven ma is álló falai. Bővebben >>>

A Lázbérci víztározó és az Upponyi-szoros: A környékbeliek jól ismerik, de országosan szinte ismeretlen ez a terület. Dédestapolcsánytól északra visz végig rajta a kék jelzés. Az elképesztően hosszú településen végiggyalogolva elérünk egy sorompóig, innen indul a patak felduzzasztásával 1968-ban létrehozott tó. A környékbeli barlangokban ősi maradványokra leltek, a tó felett kitérhetünk a Szalamandra tanösvényre, vagy simán csak végigsétálhatunk a tó melletti, igen csekély forgalmú úton. A tó felső végében kezdődik a rövidke, de annál szebb Upponyi-szoros. Uppony után kitérhetünk egy kék háromszög jelzésen a Kalica-tetőhöz, így a falu, a víztározó és a szoros felülről is megcsodálható! Bővebben >>>

Mohos-tavak: Putnok felett található ez a természeti csoda, amit alig ismer valaki, pedig óriási élmény! Patak táplálja a két kis tavacska, a Kis-Mohos-tó és a Nagy-Mohos-tó vizét. Ezek jégkorszaki maradványok, és fokozottan védettek. Előbbi mintegy 15 ezer, utóbbi 25 ezer évvel ezelőtt keletkezett. Florisztikai gazdagságuk mellett vegetáció-történeti jelentőségük is kiemelkedő, a szőr- és tőzegmoha alkotta rétegsorok ugyanis megőrizték az elmúlt évezredek növényzetének emlékeit. Néhány fadarabot át lehet kelni a vízen, és belépni erre a rétegre, ami alul a vízen úszó tőzeg réteg, a tetején sűrű mohával, rajta nyírfákkal. Ahogy lépkedsz, sűrű szőnyegként süpped a talaj a lábad alatt, és mozog körülötted az egész. Bárkiből 1 perc alatt előhozza a kisgyereket, próbáld ki! Bővebben >>>

Derenk:  Megrázó sorsú romfalu. Valamikor lengyeleket költöztettek be ide, akik a viszonylag zárt "zárványként" működő faluban megőrizték archaikus lengyel nyelvüket. A falu sorsát Horthy Miklós pecsételte meg, aki a környéket 1938-tól medvevadászat céljából kisajátíttatta, a falu megmaradt lakosait pedig 1943-ban kitelepítették a környező településekre - a házakat és még a templomot is vitték. A falu házai már nem állnak, de a házhelyek, telkek még beazonosíthatók - piros-fehér táblákon még az is látható, hogy hol kinek a háza állt. Az egykori iskolaépület maradt állva - ebben kiállítást rendeztek be a magyarországi lengyelekről és a falu történetéről -, valamint felette egy kis kápolna pihenőpadokkal. Bővebben >>>

Martonyi kolostorrom: Az erdőben megbújó épület az egyik legépebben fennmaradt pálos központ. Ottjártamkor helyreállításán is dolgoztak már, így visszatérni is érdemes. A kolostort a 14. században alapították a Boldogságos Szűz tiszteletére. 1399-ben - egy oklevél szerint - Szalonnai István és fiai birtokolták. A törökdúlás idején, az 1500-as évek közepén vált lakatlanná. Bővebben >>> 

Keletről nyugatra, vagy nyugatról keletre?  

A kéktúra bármelyik irányban, és bármilyen sorrendben teljesíthető. Az persze elvárás, hogy minden egyes kilométerét járd be, de hogy milyen sorrendben járod be a szakaszokat, és mennyi idő alatt, és melyik irányból, az a te döntésed. Persze a túrázók jó része sorban haladva járja be az OKT-t. Így viszont felmerül a kérdés, hogy melyik a jobb: keletről nyugatra, vagy nyugatról keletre haladni? Mindkét irány mellett szólnak érvek - én végül a nyugatról keletre végigjárást választottam. 

NYUGATRÓL KELETRE: 

- Így halad a kektura.hu túraleírása
- Így halad a hivatalos bélyegzőfüzet, és így számozódnak a szakaszok 1-től 27-ig - ez logikus is abból a szempontból, hogy mi, magyarok úgy döntöttünk, hogy balról jobbra olvassuk a szöveget, ebből pedig a térkép nyugatról keletre haladó olvasása következik logikusan.

KELETRŐL NYUGATRA: 

- Így járták be a túrát Rockenbauer Pálék 
- Így halad a Cartographia kéktúra térképe és leírása (két kötetben)

Szóval a döntés a tiéd, csak indulj már neki! :-)

Források:
http://mtsz.org/az_orszagos_kektura_tortenelmi_attekintese
https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gos_K%C3%A9kt%C3%BAra

Ez a blog már nem frissül újabb posztokkal, de a változásokkal (megváltozott nevek, telefonszámok, útvonal módosítások stb.) szívesen frissítem a blogot, ha a megfelelő poszt alá hozzászólásban megírod. Köszönöm! Egyben ajánlom figyelmedbe a Dél-dunántúli Kéktúrás blogomat: https://ddkektura.blog.hu/